"Kellene egy összeférhetetlenségi szabály, hogy aki morzézik az ülésteremben, az kizárassék!" - fakadt ki parlamenti felszólalása közben Szűcs Lajos (Fidesz) múlt kedden. Az ellenzéki párt vezérszónokát az zökkentette ki a kormány összeférhetetlenségi törvénytervezetét bíráló gondolatmenetéből, hogy különös zajt hallott: ahogy az országgyűlési napló rögzítette a történteket, egy laptop szaggatott, morzeszerű hangokat adott.

Szűcs pikírt megjegyzése nemcsak a számítógépező képviselőtársnak szólt, de arra is utalt, hogy a Fidesz figyelemelterelő akciónak tekinti a Gyurcsány-kabinet javaslatát. A kétharmados törvényeket tartalmazó közjogi csomag (HVG, 2006. június 3.) részeként benyújtott tervezet szerintük pusztán arra szolgál, hogy "populista módon megpróbáljon olyant alkotni, ami az embereknek tetszik", elterelve a figyelmet az ország valódi helyzetéről.

Kétségtelen, a módosítási javaslat nem nagyívű jogi alkotás, ám régi törvényhozási hiányosságokat próbál orvosolni, szükségessége aligha vonható kétségbe. Annak idején ugyanis, az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvény 2004-es megalkotásakor, a törvényhozás elmulasztott gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat alkotni a brüsszeli magyar huszonnégyekre, miközben a Kossuth téri társaikra már 1997-ben kimondott ilyet (lásd táblázatunkat). Ha meg már belefognak a módosításba, akkor más pontokon is szigorítana a kormány: nem csak a 10 százaléknál nagyobb állami részesedésű, illetve többségi önkormányzati tulajdonú cégekben zárná ki a képviselőházi tagok tisztségvállalását, hanem minden állami vagy önkormányzati érdekeltségű vállalkozásban. A visszaélések kizárása érdekében megtoldva azzal, hogy a tilalom a közös háztartásban élő közeli hozzátartozókra is vonatkozzék, igaz, csak a következő parlamenti ciklustól.

Az ellenzék nem mondhat kapásból nemet, bármi legyen is a politikai véleménye a tervezetről. Az országgyűlési képviselők kapcsán ilyen vagy ezekhez hasonló javaslatok a kilencvenes évek közepétől újra és újra felbukkannak, ám nem jött össze elfogadásukhoz a kétharmados többség, miközben szükségességüket tulajdonképpen senki sem vitatja. Most sem. Legfeljebb azon keseregnek néha az ülésteremben, hogy miközben az összeférhetetlenségi szabályok egyre szigorodnak, a képviselők javadalmazása mindjobban lemarad az uniós átlagtól, mint a múlt héten is többen - kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt - megjegyezték, a magyarok állnak a fizetési lista 25. helyén.

Ennek ellenére egyelőre nem számíthatnak emelésre, már csak azért sem, mert - a kormány javaslatára és pártjaik nyomására - például nemrég mondtak le ingyenes utazási jogukról (igaz, egy fideszes képviselő már a visszaállítását javasolja). Sőt némelyek kettős javadalmazása is veszélybe kerülhet. Többen felvetették a közelmúltban, köztük pártja korábbi álláspontjára utalva önkritikusan Fodor Gábor (SZDSZ), hogy vissza kellene állítani a parlamenti képviselői, illetve a polgármesteri, képviselő-testületi tisztség összeférhetetlenségét. Ez egyelőre aligha várható, hiszen éppen az önkormányzati posztot is betöltő törvényhozók alkotják a legnagyobb létszámú lobbicsoportot a T. Házban. Ám ha előbb-utóbb mégis kétharmados támogatást kapna egy ilyen indítvány, valószínűleg csak a következő parlament tagjaira vonatkozna.

Ugyancsak az elmúlt ciklusból örökölte a Ház a mentelmi jogi szabályok körüli mulasztást. Fenyvesi Máté (Fidesz) szondaafférja (HVG, 2005. március 12.) után nyomban felmerült: pontosítani kellene az előírásokat, hogy a képviselők ne használhassák közúti ellenőrzéskor, baleset vizsgálatakor az alkoholszondázás elkerülésére törvényhozói igazolványukat. A helyzet rendezése azért is sietős, mert az Országgyűlés tagjaiéhoz hasonló mentelmi joguk ezreknek van, nemcsak az alkotmánybíráknak vagy éppen az ombudsmanoknak, de még az ügyészségi titkároknak, bírósági fogalmazóknak is. Éppen ezért a kormány azt javasolja, radikálisan csökkentsék a mentelmi jogosultak számát, a törvényszékeken például csak a kinevezett bírák privilégiumát hagynák meg, a fogalmazókét elvennék, s az ülnökök is csak e tevékenységükkel kapcsolatos cselekményeikre kapnának büntetőjogi mentességet.