2005. január. 04. 00:00 Utolsó frissítés: 2005. január. 06. 15:37 Társadalom

Betáblázva

A győri és debreceni táblabíróság hét eleji megnyitásával lezárult az igazságszolgáltatás szervezeti átalakítása. Nem minden történt azonban úgy, ahogy azt a törvényhozók eredetileg elképzelték.

Ötvenöt év után újra ítélkeznek táblabírák az egykori Debreceni Királyi Ítélőtábla épületében, a jelenlegi Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon. A másod- és "harmadfokú" debreceni bírák társbérlete átmeneti kényszerűség: a monarchia hajdani helyi ítélőtáblájával szemközt 2006. január 31-ére készül majd el a köztársaság 4 ezer négyzetméter alapterületű, négyszintes új táblabírósága - 25 fellebbviteli bíró munkahelye.

A jogkereső közönség előtt szintén a hét elején megnyílt Győri Ítélőtábla tagjai ugyancsak egy darabig még egy fedél alatt hirdetnek ítéletet a megyei bírákkal. Győr 2500 négyzetméteres új táblabírósági épületébe várhatóan ez év végén költözhet ugyanis majd be a 16 táblabíró s a 36 fős kisegítő személyzet. Az új nyugat-magyarországi regionális bíróság illetékességi területe megegyezik az 1891-ben létesített Győri Királyi Ítélőtábláéval, vagyis a Vas, Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében (a megyei bíróságok által) nem jogerősen elbírált perekben ezentúl Győrben hirdetik ki a jogerős verdiktet.

A történelmi folytonosság tehát helyreállt: január 1-jétől ugyanúgy öt fellebbviteli bíróság működik Magyarországon, mint a háború előtti évtizedekben. Az ítélőtáblák székhelye is ugyanaz, mint korábban. A hazai jogtörténeti hagyományoknak megfelelő négyfokozatú judikatúra (helyi, megyei és táblabíróságok, valamint a Legfelsőbb Bíróság) restaurálását még 1997-ben a Horn-kormány kezdeményezte. A harmadik hatalmi ág azóta mélyreható változásokon ment keresztül, 1997 óta Magyarországon működik például a nemzetközi mércével is kivételes hatalmúnak számító bírói önkormányzat, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács.

© 2002. évi XXII. törvény

Az öt ítélőtábla újjászervezésére eredetileg fél évtizedet szántak, ám az Orbán-adminisztráció leállította a reformot, egy további teljes ciklusra konzerválva az államszocializmus idejéből megörökölt háromfokozatú bírósági struktúrát. A Medgyessy-kabinet által 2002-ben folytatott, s most a Gyurcsány-kormány idején befejezett igazságügyi reform a legjelentősebb közjogi változás 1989 óta. Más kérdés, hogy az a szervezeti átalakulás, amelynek végére most pont kerül, több tekintetben is eltér az első MSZP-SZDSZ-koalíció eredeti elképzeléseitől.

Az 1997-es igazságügyi reform egyik legfőbb célja a perek időtartamának a csökkentése, az aktahegyek alatt roskadozó 111 helyi bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság (LB) tehermentesítése volt. Az utóbbi cél maradéktalanul teljesült. A 2003-ban sorompóba állt első három táblabíróságnak köszönhetően az LB évi 10-12 ezer olyan "élő ügytől" szabadult meg, amelyek esetében korábban fellebbezési fórumként döntött. A városi bíróságokra nehezedő nyomást viszont a reform eddig csak kismértékben tudta mérsékelni. Egyes területeken az ügyforgalom pedig kifejezetten emelkedett: 2002 végén például mintegy 5600, míg a múlt év közepén már 5750 olyan közvádas büntetőper folyt Magyarországon, amit két év alatt sem sikerült első fokon befejezni. A szakállas ügyek száma összességében azonban kétségkívül csökkent, a reform kezdetén mintegy 15 ezer, a múlt év közepén viszont már csak 11 ezer két évnél hosszabb ideje tartó per volt folyamatban Magyarországon.

Miközben az LB munkaterhe 2003-ban jelentősen mérséklődött (a múlt év első felében 54 százalékkal kevesebb üggyel foglalkozott, mint 2003 első felében), a testület karcsúsítása elmaradt a korábban tervezett mértéktől. "Az eredeti elképzelés az volt - mondta a HVG-nek a reformot elindító egykori igazságügy-miniszter, Vastagh Pál (MSZP) -, hogy az 1997-ben mintegy 110 fős LB létszáma a Fővárosi Ítélőtábla (FÍ) felállításakor a felére csökken majd." Ehhez képest az LB-nek a legfrissebb adatok szerint 77 tagja van másfél évvel az FÍ kapunyitása után. A nemzetközi összehasonlításban is magas létszám ellenére a testület egyelőre csak korlátozottan tesz eleget a hazai igazságszolgáltatás egysége fölötti őrködéssel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségének. Az elmúlt két évben az LB öt illetékes tanácsa 15 jogegységi határozatot adott ki, nem többet, mint átlagosan a korábbi években. "Ez az a terület, ahol az LB-nek még jelentős tartalékai vannak" - fogalmazott tapintatosan a HVG-nek Vastagh.

Az öt ítélőtábla az 1997-ben tervezett 120 fő helyett végül is összesen 153 bírói státussal kezdte meg működését. Az új felsőbíróságokon korábban évi 19 ezres ügyfélforgalommal számoltak (HVG, 2002. június 15.), a múlt év első felében azonban összesen 5456 fellebbezés futott be a táblabíróságokra.

A nyolc éve elindított igazságszolgáltatási reform ugyanakkor mindmáig adós maradt egy olyan ígéret teljesítésével, amely közvetlenül érintené a jogkereső közvéleményt, s javíthatná a hazai ítélkezés színvonalát. A négyfokozatú bírósági rendszert a Horn-kormány részben azért kívánta helyreállítani, hogy újra megnyíljon a kétszeri fellebbezés lehetősége a hazai peres eljárásokban. Az első MSZP- SZDSZ-kormány végnapjaiban megszavazott 1998. évi büntetőeljárási kódexből az Orbán-kabinet azonban később kiemelte és hatályon kívül helyezte a kétfokozatú jogorvoslatot "rehabilitáló" fejezetet, s ezt az elmúlt két és fél évben az MSZP-SZDSZ-koalíció sem "hozta vissza".

BABUS ENDRE