Két törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990-es (ötv) és az európai parlamenti (EP) képviselők jogállásáról rendelkező 2004-es jogszabály közötti ellentmondás vezetett a főpolgármester összeférhetetlenségi ügyében kirobbant közjogi vitához. Azok, akik amellett érvelnek, hogy a főpolgármesteri és az EP-képviselői tisztség kizárja egymást, azt idézik: az ötv szerint főállású polgármester a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztő, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével nem létesíthet egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Csupán egyetlen kivétel van, az is csak 1994 óta: az országgyűlési képviselőség. Márpedig - érvel ez az oldal -, ha a törvényhozók szándéka az lett volna, hogy a két tisztség ne zárhassa ki egymást, utólag az EP-képviselői tisztséget is nevesítették volna a kivételek között, ám meg sem kísérelték az ötv módosítását, amikor az EP-képviselők jogállását szabályozták. Ráadásul a szabály szigorú: még a képviselő-testület - jelen esetben a Fővárosi Közgyűlés - kifejezett hozzájárulásával sem teszi lehetővé a két tisztség egyidejű betöltését, hiszen az 1990-es törvény ezt a felmentést csak bizonyos gazdasági, alapítványi megbízatásoknál engedi meg.

Azok számára, akik a két posztot nem találják összeférhetetlennek, ugyancsak teljesen egyértelmű a jogalkotó szándéka: az Országgyűlés nem akarta kizárni a két tisztség egyidejű betöltésének lehetőségét. Valóban erre utal, hogy az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény tételesen felsorolja, ki nem lehet az EP tagja, ám a (fő)polgármestert nem említik a tiltólistán (miközben például a parlamenti képviselőket igen). Ráadásul a törvény előkészítése során az MDF felvetette, mondják ki a két poszt összeférhetetlenségét, ám ez az ötlet kellő támogatás hiányában elvérzett. További érv a tisztségütközés ellen - teszik hozzá -, hogy az ötv nyilvánvalóan azért nem említi kivételként az EP-képviselőséget, mert az összeférhetetlenség szabályainak 1994-es felülvizsgálatakor ez a lehetőség még fel sem merült. Tény azonban az is, hogy - szándék ide vagy oda - a tíz évvel ezelőtt fogalmazott szöveg hatályban maradt. Demszky valószínűleg egyszerű jogalkotási malőr áldozata, de az sem kizárt, hogy a hibásnak bizonyult taktikázásé. Elképzelhető ugyanis, hogy a koalíciós oldalról azért nem kezdeményezték az 1994-es előírás módosítását, mert úgy vélték, úgyse jönne össze az ahhoz szükséges kétharmados többség, a kísérlettel pedig csak felhívnák a figyelmet a törvények Demszky kényes helyzetét okozó összehangolatlanságára.