Az Alzheimer-kór ellenszerének kutatására a nyugati országokban már csak azért sem sajnálják a pénzt, mert az időskori demenciában szenvedők egészségügyi ellátása becslések szerint – mint az Alzheimer Társaság szakfolyóiratának tavalyi számából kiderül – világviszonylatban 315 milliárd dollárba kerül. Az összeg negyedét az Egyesült Államokban költik el, ahol két évtizede még csak 10 milliárdot fordítottak erre a célra. Az érdekvédelmi szervezetek úgy saccolják, hogy az Európai Unióban mintegy 6 millió, az USA-ban pedig több mint 5 millió Alzheimer-kóros él. A pesszimista előrejelzések ráadásul azt jósolják, hogy az elöregedő nyugati társadalmakban az érintettek száma húszévente megduplázódik majd. Az adatok köztött azonban nem egyszerű eligazodni: Magyarországon tavaly a háziorvosi adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal mintegy 8 ezer – átlagosan még egy évtizedig életben maradó – új betegről adott hírt (szív-, illetve agyi infarktust évente mintegy 40 ezren kapnak, akiknek a negyede nem éli túl az érelzáródást). A magyarországi Alzheimer-társaság (hivatalos nevén: Feledékeny Emberek Társasága) az összes hazai érintett számát 160 ezerre teszi. Az adatok eltérését a demenciafajták megkülönböztetésének nehézsége mellett az magyarázhatja – érvel az érdekvédő szervezet elnöke –, hogy a betegek jelentős részét nem a háziorvosi rendelőkben, hanem a 2003 óta nyílt demenciaközpontok valamelyikében diagnosztizálják és kezelik.

A bizonytalan diagnózis olykor a betegeknek is sokba kerül. A klinikai eljárások költséghatékonyságát értékelő brit hatóság többek közt erre a körülményre hivatkozva vétózta meg két éve, hogy a betegek ingyen kapják a tüneteket enyhítő pirulákat. Bár a betegvédő szervezetek több gyógyszergyárral karöltve beperelték a hatóságot, a bíróság az utóbbi javára döntött (HVG, 2007. szeptember 8.). Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Írországban vagy Németországban egyébként a tabletták árának legfeljebb a 20 százalékát kell az alzheimereseknek fizetnie. Magyarországon a legsúlyosabb állapotban lévőknek sem jár ingyenes Alzheimer-kezelés, a pirulák (havonként mintegy 12 ezer forintos) árának az egészségpénztár – az érdekvédelmi szervezettel folytatott hosszas csatározás után is – csak a felét vállalja át.