Az utóbbi évtizedben több olyan ember is furcsa körülmények között halt meg, aki szóban vagy fegyverrel szembeszállt Moszkvával. Három és fél évvel ezelőtt ismeretlen eredetű allergiás roham következtében egy moszkvai kórházban elhunyt az 53 éves Jurij Scsekocsihin újságíró, liberális parlamenti képviselő. Barátai a hivatalos közleménnyel ellentétben azóta is úgy vélik, a politikust az orosz titkosszolgálat, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ölte meg, mert azt terjesztette, az 1999. szeptemberi, több mint háromszáz halálos áldozatot követelő oroszországi lakóházrobbantásokat nem csecsen szeparatisták követték el, hanem az új csecsenföldi háborúra indokot kereső orosz hatalom. A hatóságok nem engedték meg, hogy független orvosok is megvizsgálhassák holttestét, s amikor végül egy szövetminta Londonba került, ott megállapították, nem kizárt, hogy talliummérgezés okozta a halálát.

De nem sokkal korábban, 2003 áprilisában azt a Szergej Jusenkovot lőtték le otthona közelében, aki Scsekocsihinnel együtt vett részt a házrobbantásokat kivizsgáló félhivatalos bizottság munkájában, s az újságíróhoz hasonlóan azt állította, a közvéleményt a csecsenek ellen hangolni akaró hatalom állt a merényletek hátterében. A Moszkvában és Volgodonszkban elkövetett merényletek egyébként azért váltak gyanússá, mert a gyilkos robbantások után néhány nappal egy másik orosz városban, Rjazanyban egy épület éber lakója által kihívott rendőrjárőr rajtakapott két férfit, akik hatalmas zsákokat rejtettek el a lakóépület alagsorában. Az első hírekben még arról volt szó, hogy a hatóságoknak sikerült megakadályozniuk egy újabb merényletet, ám hamar kiderült, hogy a két őrizetbe vett személy az FSZB-hez tartozott. A szolgálat némi hallgatás után közölte: a zsákokban nem robbanószer, hanem cukor volt, s az egész akció egy titokban lefolytatott gyakorlat volt, a lapokból pedig hamarosan eltűntek az állami érintettséget firtató írások.

A többi házrobbantással sem volt minden rendben. Bár az utóbbi években sorra elítélték - vagy harcokban megölték - a robbantással hivatalosan vádolt csecsen terroristákat, az egyik felrobbantott moszkvai házról kiderült: az állítólag az FSZB-hez tartozó Vlagyimir Romanovics vette ki bérbe az alagsorát. Romanovicsot azonban még 1999-ben Cipruson halálra gázolta egy autó.

Az utóbbi hetek nagy feltűnést kiváltó merényletei is összefüggésbe hozhatóak az 1999-es eseményekkel: az októberben Moszkvában megölt Anna Politkovszkaja is a Kremlt vádolta a merényletek kitervelésével, a napokban Londonban meghalt (a Jukosz-ügyben szintén információkkal rendelkező) Alekszandr Litvinyenko pedig egész könyvet írt az FSZB állítólagos érintettségéről. Politkovszkaja egyébként 2004-ben egyszer már megúszott egy figyelmeztetésnek szánt merényletet: amikor az újságírónő szeptember elején felszállt az észak-oszétiai Beszlánba - az ottani iskolai túszdráma városába - tartó repülőgépre, a tea elfogyasztása után rosszul lett, és vissza kellett térnie Moszkvába. Litvinyenko és Politkovszkaja halála után már csak egy olyan orosz állampolgár van, aki továbbra is tényként kezeli, hogy az FSZB-nek köze van az 1999-es robbantásokhoz: Mihail Trepaskin egykori moszkvai ügyész és FSZB-tiszt. Ő a robbantások után vizsgálódva olyan nyomokra bukkant, melyek szerint egy FSZB-ügynök is részt vehetett a robbantás előkészítésében, ám az erre utaló adatok eltűntek a dossziékból. A robbantók perén Trepaskin azonban már nem lehetett ott: az éber orosz rendőrök előbb egy illegálisan tartott pisztolyt találtak az autójában, majd 2003-ban egy zárt katonai bíróság négyéves börtönbüntetésre ítélte őt, mert állítólag államtitkokat árult el egy tíz évvel korábbi FSZB-dokumentum nyilvánosságra hozatalával.

Több csecsen szakadár, illetve terrorista halálában sem lehet kizárni az orosz titkosszolgálatok részvételét. Az oroszok kezére került Szalmon Radujev és Leha Iszlamov csecsen források szerint mérgezés áldozata lett 2002-ben, illetve 2005-ben, s az arab származású csecsenföldi hadúr, Hattab is úgy halt meg, hogy egy állítólagos FSZB-ügynök egy mérgezett papírra írt levelet juttatott el hozzá. Egy katari bíróság pedig két orosz ügynököt talált bűnösnek Zelimhan Jandarbijev volt csecsen elnök meggyilkolásának ügyében is: bár az orosz hatóságok tagadják érintettségüket, a két férfi katari források szerint a bírók előtt elismerte, hogy köze volt Jandarbijev autójának 2004. februári felrobbantásához.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA