Az emberi testben kétféle nagy zsírcsoport található. Az egyik a bőr alatti zsírraktárakban lévő úgynevezett telített zsírok (ilyen a disznózsír vagy a vaj is). A zsírok másik csoportját az esszenciális, vagyis létfontosságú, ám a szervezet által elő nem állítható, többszörösen telítetlen zsírok alkotják, amelyeket kémiai szerkezetük alapján két nagy alcsoportba sorolnak: az omega-3 és az omega-6 zsírsavak (vagy lipidek). Az esszenciális zsírsavak alkotják a sejtek falát, valamint a sejtmembránokat, amelyek lehetővé teszik a tápanyagok és az információt hordozó molekulák (hormonok, idegi ingerületátvivő anyagok) felvételét, leadását - egyszóval a sejtek kommunikációját. Az omega-3 lipidek közt nagy jelentőségű a DHA (dokozahexaénsav) és az EPA (eikozapentaénsav), míg az omega-6 egyik legfontosabb változata az AA (arachidoniksav). A lipidek jelentőségét mutatja, hogy az agy szárazanyag-tartalmának közel kétharmada DHA és AA. Omega-3-hiány esetén az agyban a kommunikációt segítő fontos sejtelemek a rugalmatlanabb omega-6-ból épülnek fel, ami az idegsejtek s az egész agy működését károsítja.

A változatok közti különbségtétel igen fontos, mert bár a zöld levelű növények, a lenolaj vagy a dió omega-3 zsírsavat tartalmaznak, a növényi alapanyagból a szervezet csak igen kis hatékonysággal képes előállítani a DHA-t és EPA-t. A halak és a tengeri élőlények viszont nagy meny-nyiségben tartalmazzák az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen DHA-t és EPA-t. Antropológusok ma már egyetértenek abban: az emberi agy hihetetlen méretnövekedését egykor az tette lehetővé, hogy az emberősök táplálkozásában kitüntetett szerepet kapott az omega-3-ban dús hal fogyasztása.