A január 1-je után illetékszabásra bejelentett vagyonszerzések esetén a lakóépület építésére alkalmas telek értéke után akkor is meg kell fizetni a 10 százalékos illetéket, ha a vételtől számított négy éven belül a tulajdonos házat, lakást épít ugyan a telekre, de a beépítettségi hányad nem ér el egy bizonyos mértéket. Ez a településrendezési tervben előírt maximális beépíthetőségi hányad 10 százaléka. Ha például valaki olyan, 1400 négyzetméteres telket vásárol, amely legfeljebb a 60 százalékáig építhető be, az illetékmentességhez legalább 84 négyzetméteres hasznos területű otthont kell építenie - tájékoztatta a HVG-t Kónya László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Ha mondjuk Budapest belvárosában egy 3 ezer négyzetméteres telek 100 százalékig beépíthető, minimum 300 négyzetmétert kell elérnie a lakóingatlanoknak, például egy kétszintes, szintenként 150 négyzetméteres lakással. A hasznos alapterületbe továbbra is csak a - 190 centiméter belmagasságot meghaladó - lakórészek számítanak be, de például a garázs nem. Ha valaki - vállalása ellenére - nem építi meg az előírt határidőn belül a lakóingatlant, vagy az kisebb az előírtnál, nemcsak az illetéket kell megfizetnie, hanem a jegybanki alapkamat (jelenleg 7,5 százalék) kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot is.

A beépítési minimumot akkor is figyelembe kell venni, ha az ajándékozás, öröklés útján vagy visszteher ellenében megszerzett telekre kiszabják az illetéket, és a beépítésre nyitva álló négyéves határidő letelte előtt telekegyesítésre vagy telekmegosztásra kerül sor. Ha például valaki négy egymás melletti 1400 négyzetméteres telket vásárol, és az adóhivatal felfüggeszti illetékfizetési kötelezettségét, mert vállalja, hogy azokra négy éven belül lakóházat épít, majd utóbb a telkeket egyesíti, 60 százalékos maximális beépíthetőség esetén legalább 336 négyzetméteres hasznos területű házat kell felhúznia. Ha viszont valaki négy egyenlő részre parcellázza korábbi 4 ezer négyzetméteres telkét, maximum 60 százalékos beépíthetőségi hányadnál négy, telkenként legalább 60 négyzetméteres otthont kell produkálnia. Ha valamelyik telek négy éven belül is üres marad, a vételkor kiszabott, felfüggesztett illetéket arányosan kell megfizetni. Ha például az eredeti telek 50 millió forintba került, majd a megosztást követően a négyből egyre nem építettek lakóházat, az erre eső telekérték (12,5 millió forint) után kell megfizetni 1 millió 250 ezer forint illetéket, az utóbbira pedig a késedelmi pótlékot (az eredeti vagyonszerzés bejelentésének időpontjáig).

Az új szabályokat azokra a vagyonszerzésekre kell alkalmazni, amelyek dokumentumait 2007. december 31-ét követően nyújtják be a földhivatalhoz, tehát például az idén december 20-án vásárolt, de csak a jövő januárban bejelentett telkeknél is.