Hogyan lobbizzunk sikeresen? címmel akár tanfolyamot is indíthatna a tőzsdeelnök: Szalay-Berzeviczy Attila csak tavaly tavasszal dobta be ötletét negyedik pillér becenéven, december 13-án a parlament már el is fogadta a törvényt a nyugdíj-előtakarékossági számláról (nyesz). Szalay külön-külön győzködte a pártokat, azok szakpolitikusait, de a legnagyobb lökést az adta az ötletnek, hogy Gyurcsány Ferenc is melléállt. Az ellenzők korábban már a negyedik pillér elnevezést is kifogásolták, mondván, ez a számlatípus valójában a harmadik pillér része, azaz a nyugdíjrendszer önkéntes megtakarításokon alapuló ágához tartozik, ugyanúgy, mint az önkéntes nyugdíjpénztárak vagy a nyugdíjcélú életbiztosítások. (Az első pillér a társadalombiztosítás, a második a magán-nyugdíjpénztári rendszer.) A bankcsoporthoz tartozó biztosítók és nyugdíjpénztárak végül a jelek szerint belátták, a negyedik pillér nem sérti az érdekeiket. A bankjuk vezetheti ugyanis az újfajta nyugdíj-takarékossági számlát, és felkínálhatják a befektetési alapjaikat is a megtakarítóknak.

Kimaradtak azonban az üzletből a bankfüggetlen biztosítók és nyugdíjpénztárak, így ezek tiltakoztak a legjobban. Ugyanakkor megnyugtató lehet a számukra, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer nem járható át, azaz nem az eddig összegyűjtött pénztári megtakarításokat csoportosítanák át az ügyfelek, hanem új megtakarításokat helyeznek majd el a számlán. Ráadásul a munkáltatók kizárólag a nyugdíjpénztárakba fizethetnek be munkavállalóik javára, nyeszre nem, utóbbi csak magánszemély megtakarításait fogadja. Egyengette a nyesz útját az is, hogy a befizetés utáni adókedvezmény az önkéntes pénztári befizetések után járótól függetlenül érvényesíthető, azaz ha valakinek van elég pénze, akár meg is duplázhatja a nyugdíj-megtakarítási kedvezményét (a két öngondoskodási formában 100-100 ezer forint, a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt elérőknél 130-130 ezer forint lehet az évi bónusz). Eltérő becslések vannak arra, hányan élnek majd az új lehetőséggel: a pénzintézetek 20-85 ezer közöttire tippelik a 2006-ban számlát nyitók számát.

Hiába ment azonban át a parlamenten viharos sebességgel a jogszabály, a Pénzügyminisztérium (PM) által beterjesztett törvényben sok a hézag, így a bankok addig nem tudják elindítani az új terméket, amíg a kérdéseikre nem kapnak választ, ezért a jogszabály módosítása várható. Ráadásul a tőzsde által eredetileg javasoltnál jóval engedékenyebb lett a szabályozás, hiszen az elgondolás az volt, hogy az adókedvezményért cserébe csak nyugdíjba vonulás után férhessenek hozzá pénzükhöz a megtakarítók.

Nem egységesek a nyugdíjcélú megtakarítások adókedvezmény- és hozzáférési feltételei. Az önkéntes nyugdíjpénztárból tíz évig nem veheti ki pénzét az öngondoskodó (kivéve, ha időközben nyugdíjba megy), életbiztosítást pedig legalább tíz évre kell kötni ahhoz, hogy az adókedvezmény egyáltalán érvényesíthető lehessen. Ha azonban valaki tíz éven belül vette fel életbiztosítási pénzét, az addigi összes adókedvezményt 20 százalékkal megfejelve vissza kell fizetnie. 2006-tól enyhítést jelent, hogy csak az utolsó három év adókedvezményét kell büntetőkamatostul átutalni az államkasszába. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében pedig a nyugdíjba lépés előtt még tíz éven túl is csak úgy juthat hozzá valaki a megtakarításához, hogy ha adózik a teljes összeg meghatározott része, azaz még a saját befizetései után is. Az adóköteles hányad évente 10-10 százalékponttal csökken, majd elfogy, de a nem nyugdíjas csak a belépéstől számított húsz év után kaphatja meg a pénzét adómentesen, addig a többi jövedelemmel összevontan adózik. A nyesznél viszont az aktív korban felvett pénzből csak az elért többletet, például az árfolyamnyereséget adóztatják meg, de az adókedvezményt nem fizettetik vissza, hanem az után is csak adózni kell. Ugyanakkor legalább háromévi takarékoskodás szükséges ahhoz, hogy a pénzfelvét nyugdíjszolgáltatásnak minősüljön, s ennek révén adómentes legyen.

A HVB Bank elsőként, már január 2-ától elindította az új szolgáltatást, amelynek éves díja 2 ezer forint plusz az éves átlagos állomány értékének 0,1 százaléka - tájékoztatta a HVG-t Baranyai Dávid, az értékpapír-üzletág vezetője. A nyesznek rövid távon a befektetési alapok lehetnek a nyertesei, azokon belül is a részvény- és a vegyes alapok. Nem véletlen tehát a HVB lelkesedése, hiszen a tőzsde legnagyobb tulajdonosa, és a tőzsdeelnök is e pénzintézet színeiben tölti be posztját.

Az Erste Banknál bár tervezik, de egyelőre nem tudják megjósolni a szolgáltatás indításának időpontját. Az elsők között szeretne megjelenni a szolgáltatással a K&H Bank is, ahol Orosz András ügyvezető fontosnak tartotta hangsúlyozni: jó lenne, ha a jogszabály nem módosulna gyakran, hiszen hosszú távú megtakarításokról van szó.

A befektetői oldalon is vannak ugrásra kész megtakarítók, akik alig várják, hogy megnyithassák ezt a számlát. Van, aki emiatt nem él az előrehozott nyugdíj lehetőségével (nyugdíjasok nem nyithatnak nyeszt), ugyanis megtakarításait ide szeretné átcsoportosítani. Számára nem annyira az adókedvezmény teszi vonzóvá a számlát, hanem az, hogy az itt elért hozam adómentes. Márpedig 2007-től a többi megtakarításnál kamatadót kell majd fizetni, a tőzsdei ügyletnél pedig árfolyamnyereség-adót. A nyeszre egyébként nem csoportosíthatók át a meglévő értékpapírok, csak készpénzt fizethet be, illetve utalhat a takarékoskodó, hogy azután azt a számlavezető ismét értékpapírra váltsa.

LOVAS JUDIT