Magyarországnak be kell számolnia a más uniós tagállamokból származó használt gépkocsik utáni adózással kapcsolatos előírásairól - jelentette múlt heti közleményében az Európai Bizottság. A magyar jogszabályok szerint az autók - újak és használtak egyaránt - első itthoni forgalomba helyezésekor regisztrációs adót kell fizetni. A szabályozást az autókereskedők és -vásárlók már idehaza is régóta kifogásolják amiatt, hogy az adó mértéke a motor lökettérfogatától, a használt üzemanyag típusától és a szennyezőanyag-kibocsátás mértékétől függ, de az autó életkorától nem, azaz nem veszi figyelembe az avulást. Ezt a problémát igyekszik orvosolni egy törvénymódosítási javaslat, mely szerint az adó mértékét az autó életkora is befolyásolná.

Az érintettek azt is sérelmezték, hogy a más EU-tagállamból használt gépkocsit beszerző magánszemélyek idén január 1-jétől afféle kvázi forgalmi adó befizetésére kötelezettek, miután nekik az adott adótételek 125 százalékát kell megfizetniük. Ha cég hoz be használt vagy új autót, annak értékét mindenképpen áfa terheli.

A tagállamoknak jogukban áll regisztrációs adót alkalmazni a gépjárművekre, de a más tagállamokból származókra nem lehet magasabb az adó, mint a hasonló jellegű hazaiakra. Ha változtatni kell a szabályozáson, az hatással lehet a jövő évi büdzsé bevételeire, amelyben az idei 62,3 milliárd forinttal szemben 81,1 milliárd forint szerepel előirányzatként. Idén augusztus végéig egyébként a betervezett összeg 60 százaléka, összesen csaknem 37 milliárd forint folyt be regisztrációs adóból.

A költségvetés helyzetét visszamenőleg is ronthatja az Európai Bíróság október 6-án két ügyben hozott ítélete. Ezek megállapítják, hogy a Franciaországban és Spanyolországban alkalmazott áfaelőírások nem felelnek meg az áfa uniós keretszabályait rögzítő hatos irányelvnek. Főszabály szerint az adózó jogosult visszaigényelni a beszerzésekhez kapcsolódó áfát, ha azok kizárólag adóköteles tevékenységéhez kötődnek. Amennyiben az adózó tárgyi áfamentes tevékenységéhez is hasznosítja e beszerzéseit, csak az adóköteles tevékenységre eső áfarész igényelhető vissza. Ha az áfaköteles, illetve a tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó beszerzések nem különíthetők el, a levonható áfát arányosítással kell kiszámolni. A bíróság azt kifogásolta, hogy a francia és a spanyol gyakorlat szerint a kizárólag adóköteles tevékenységet végzőknek is arányosítást kell alkalmazniuk, ha tevékenységükhöz állami támogatásban részesültek. A visszamenőleges hatályú döntés most kimondta, hogy ezeknek a gazdálkodóknak támogatott termékbeszerzéseik és vásárolt szolgáltatásaik után is visszajár az áfa - mondta a HVG-nek Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers Kft. cégtársa.

Magyarországon az áfaalanyokra 2004. január 1-jétől ír elő arányosítási kötelezettséget az áfatörvény, de ez soha nem vonatkozott a gyorsforgalmi utak és a 4-es metró építéséhez adott támogatásokra. A kivételek száma időközben gyarapodott, a nyártól például az agrárium visszamenőleg megkapta a támogatásból beszerzett termékek és szolgáltatások 100 százalékos levonásának jogát (HVG, 2005. május 7.). A parlament által ezekben a hetekben tárgyalt adócsomag szerint januártól az állami támogatásban részesülő gazdálkodóknak emiatt már nem kell arányosítaniuk. Azonban 2004. május 1-jétől, azaz uniós belépésünktől mintegy 60 milliárd forintra taksálható a büdzsének a jelenlegi szabályozásból származó bevétele, s a támogatott gazdálkodók jelentős része várhatóan megpróbálja majd a bennragadt áfát visszaigényelni. Miután a Pénzügyminisztérium önként nem kívánja visszaadni az áfát, Lőcsei szerint az érintettek szigorú adóhatósági vizsgálatra számíthatnak, és igényüket valószínűleg csak bírósági úton érvényesíthetik.