Nem lehet büntetlenül padlóra küldeni egy takarékszövetkezetet, főképpen akkor nem, ha a gondosan gazdálkodó takarékok fizetik meg ennek az árát. Lényegében így foglalható össze az a parázs vita, amelynek eredményeképpen az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) április 27-ei közgyűlésén a tagok elérték, hogy büntetőfeljelentéssel társuljon a Nyírségi Takarékszövetkezet 730 millió forintos megsegítése az OTIVA vagyonából.

A takarékok vezetőinek indulatát magyarázza, hogy még alig ültek el a hullámai a salgótarjáni Háromkő Takarékszövetkezetnél 2004-ben feltárt és 830 millió forintos OTIVA-konszolidációval végződő szabálytalanságoknak (HVG, 2005. április 16.), máris újabb felelőtlenség miatt kellett megcsapolni a szövetkezetek által közösen táplált 10 milliárdos segélyalapot. A feljelentést végül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tette meg jogosulatlan pénzintézeti tevékenység végzése miatt, ismeretlen tettes ellen, miután egy márciusi határozatában már hasonló okból 2004. évi nettó jövedelmének felétől megfosztotta a szövetkezet két volt vezetőjét, Virtás Tibor elnök-ügyvezetőt és Szenes György ügyvezetőt.

"Fél éven belül ki kell dolgozni egy, az eddiginél hatékonyabb ellenőrzési rendszert, mert így is hajszálon függött, hogy nem kellett pótlólagos befizetést elrendelni a közös segélyalapba" - emelte ki az OTIVA vezetése előtt álló tennivalók egyikét a HVG-nek Kiss Endre, a 153 hitelintézetet tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke. Hozzátette azonban, hogy az OTIVA eddig betöltötte a szerepét, amit bizonyít, hogy 11 év alatt egyetlen takarékszövetkezeti csőd sem volt, ahol veszélybe került volna az ügyfelek pénze. Kiss szerint az alap most is jól vizsgázott válságkezelésből, hiszen több mint 300 millió forintot megspórol azáltal, hogy - a szövetkezeti integráció életében először - kivezeti a piacról a bajba jutott takarékot ahelyett, hogy összeolvasztaná egy nagyobb, erősebb társával. Utóbbi esetben ugyanis teljes mértékben szükség lett volna az OTIVA által felajánlott 730 millió forintra, a megszüntetett Nyírségi Takarék hálózatának meghívásos pályázat útján való eladásából viszont a konszolidációs segítség mintegy fele visszatérül. A fiókokért és azok betét- és hitelállományáért a július 27-én aláírt adásvételi szerződések szerint négy hitelintézet, a Rétköz, a Tiszavasvári, a Szabolcs, valamint a Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet fizet. Közülük az utóbbi tett szert a legtöbb fiókra, ráadásul átveszi a kimúlt szövetkezet vajai központját is. A Nyírségi Takarékszövetkezet elnyelésére korábban kiszemelt Szabolcs Takarékszövetkezet végül csak egy fiókkal gazdagodott, ami megnyugtató végkifejlet volt a térség többi takarékszövetkezete számára. Ők ugyanis attól tartottak, hogy a takarékok rangsorában a tizedik helyen szereplő Szabolcs behozhatatlan erőfölényre tenne szert a Nyírség bekebelezésével.

Még előkerülhetnek csontvázak a szekrényből, ezért a Nyírség Takarékszövetkezeten osztozkodó hitelintézetek a szektorra jellemző szolidaritással megfogadták, hogy a rejtett veszteségek terhét - bárhol is bukkanjanak fel - vásárlásaik arányában, közösen viselik. Olyan, a Nyírség vesztét okozó, több százmillió forintos újabb bukta kiderülésétől azért nem tartanak, mint amekkorát a Szurex Kft. számára - a jogszabályok megsértésével - kihelyezett kölcsön idézett elő (HVG, 2005. április 16.).

A két konszolidációt elszigetelt jelenségnek tartják az OTSZ-nél, mondván: a szektor fejlődése kiegyensúlyozott. Igaz, nagyságban alig érik el az OTP Bank Rt. harmadát, de 1650 - elsősorban vidéken található - fiókjukkal 60 százalékát adják az országos bankfiókhálózatnak. A nyereség és a tőkeerő erősödése lehetővé tette, hogy az integrációba tartozó takarékszövetkezetek tavaly visszavásárolják az általuk alapított Takarékbank Rt. részvényeinek többségét a német Deutsche Zentralgenossenschaftsbank AG-től (DZ Bank), s fontolgatják a fiókhálózat külföldi bővítését is. Az OTSZ legfrissebb féléves adatai ugyan arról tanúskodnak, hogy a lakossági hitelezés felfutása kissé megtorpant, 2004 és 2005. június vége között ugyanis az állomány 216 milliárd forintról csak 230,5 milliárdra hízott, ami 6,5 százalékos gyarapodásnak felel meg, miközben 2003 és 2004 első féléve között még 31 százalékos volt a növekedés. A betéteket viszont változatlanul nagy tömegben vonzzák a vidék bankjai. A 650 ezer lakossági ügyféllel kapcsolatot tartó hitelintézeti szektorban ugyanis 2005. június végén 720 milliárd forintot pihentettek, 17 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

PAPP EMÍLIA