Ha a kormányzat érdemi támogatást nyújt a tőkepiac élénkítéséhez, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hajlik rá, hogy elfogadja a miniszterelnök által javasolt árfolyamnyereség-adót. Ez utóbbi bevezetéséért cserébe azonban Szalay-Berzeviczy Attila BÉT-elnök fokozatosságot, kedvezményeket és mentességet is kérne.

HVG: A nem tőzsdei cégek árfolyamnyereség-adója jelenleg is 25 százalék. Ön azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy a kormány által a tőzsdei társaságoknál javasolt 10 százalékos mértéket csak 2008-tól alkalmazzák, s a bevezetés évében, 2007-ben 5 százalék legyen az adókulcs. Miért van szükség e kör versenyelőnyének további fenntartására?

Szalay-Berzeviczy Attila: Határozottan támogatom, hogy minél erősebb és látványosabb különbségeket teremtsünk jogszabályi és adózási feltételek tekintetében a tőzsdére bevezetett és tőzsdén kívül maradó vállalatok életében, természetesen az előbbiek javára. Ezért kifejezetten örülök annak, hogy jelenleg 25 százalék a tőzsdén kívül elért árfolyamnyereség adója. Ez ugyanis újabb érv arra, hogy érdemes legyen tőzsdére vinni egy céget. Mint már az elmúlt egy évben többször is kifejtettem, mind a kormány, mind pedig a piac érdeke az, hogy minél több magyar vállalat a tőzsdén legyen jegyezve. Az adómérték lépcsőzetes emelése pedig időt biztosítana a piacélénkítő javaslatainknak, hogy kifejtsék jótékony hatásukat. A kisebb adókulcs egyébként nem feltétlenül rövidítené meg a büdzsé bevételeit, mert azáltal, hogy növekedne a tőzsdére bevezetett társaságok száma, átláthatóbbá válnának a cégek, sok középvállalkozás átevezne a szürke zónából a fehérbe, menedzsereik nem a nyereség eltitkolásában, hanem minél nagyobb profit kimutatásában lennének érdekeltek. Mindez növelné a társasági adó alapját s így a költségvetés bevételeit is.

HVG: A kormánynak szándékában állt, hogy már 2005-től megadóztassa a tőzsdei árfolyamnyereséget, de ezt az SZDSZ és az ellenzék meghiúsította...

Sz.-B. A.: Nagyon helyesen tették. És pont ezért most sem vagyunk vesztett helyzetben, a szabaddemokraták ugyanis máris közölték, hogy nem értenek egyet ezzel - és a luxusadóval sem. Tavalyhoz képest most még annyival is jobb a helyzetünk, hogy a kormány emberibb léptékű adót javasol, ami ezúttal diszkriminatív se lenne, mert a kamat után is fizetni kellene, ráadásul a miniszterelnök most nyílt konfrontáció helyett megállapodásra törekszik a tőzsdével. Mi egyébként nemcsak az adó mértékét, hanem az adó alapját is egységesítve szeretnénk látni - az lenne a versenysemleges, ha a kamatnál és az árfolyamnyereségnél is csak meghatározott összeg fölött lépne be adókötelezettség. Javaslatunk, hogy ez az összeghatár egyezzen meg a személyijövedelemadó-tábla mindenkori legmagasabb kulcsának sávhatárával.

HVG: Az viszont mégsem a versenysemlegességre vall, hogy a tőzsdei árfolyamnyereségnél további kedvezményeket szeretnének.

Sz.-B. A.: Mégpedig azért, mert a tőkepiac kicsit más világ, mint egy banki folyószámla. Itt sok egyéb tényezőt kell ma még figyelembe venni, élénkíteni és jutalmazni. Ezért azt javasoltuk például, hogy a nyereség legyen szembeállítható a veszteségekkel, s ha egy adott évben így mínusz az eredmény, azt a következő években is el lehessen számolni. Javasoljuk továbbá a negyedik pillér néven megismert nyugdíj-előtakarékossági számla 2006. évi bevezetését, ezen belül a befektetett pénzek állami támogatását. Ezeknél a megtakarításoknál - ugyanúgy, mint jelenleg a befektetési alapok, nyugdíjpénztárak és a biztosítók esetében - adómentességet kellene biztosítani a hozamra, és ugyanezt javasoljuk arra is, ha valaki legalább három évig tartja a részvényt, és csak aztán adja el. Javaslatunk szerint nem lenne árfolyamnyereségadó-köteles a 20 milliárd forint kapitalizáció alatti társaságok részvényeibe való befektetés sem. Szeretnénk továbbá, ha az 5 milliárd forint kapitalizáció alatti társaságok 6 százalékpontos, az 5-20 milliárd forint kapitalizáció közöttiek pedig 3 százalékpontos társaságiadó-kedvezményben részesülnének. Mindez a kereslet és a kínálat oldaláról egyaránt élénkítené a tőkepiacot, és lehetővé tenné, hogy sok középvállalkozás jelenjen meg a tőzsdén.

HVG: Milyen esélyeket lát hosszú kívánságlistájuk teljesítésére?

Sz.-B. A.: Mivel javaslataink egyszerre szolgálják a magyar tőkepiac, az ország és a mindenkori kormány érdekeit, úgy gondolom, jók az esélyeink. Abban állapodtunk meg a miniszterelnökkel, hogy július 31-éig írásban reagál javaslatainkra, majd ezt követően augusztusban a kormány és a tőzsde szakemberei közösen dolgoznak a részleteken, hogy aztán a kormányfő és én szeptemberben végső megállapodásra jussunk. Egy biztos, mi csak akkor tudunk partnerek lenni az árfolyamnyereség-adó bevezetésében, ha elképzeléseink meghallgatásra találnak. Ellenkező esetben ismét találunk szövetségest a parlamentben ahhoz, hogy az adó továbbra is füstbe ment terv maradjon.