Sok vállalkozásnál fellélegeztek, amikor hírül vették, hogy mégsem szűnik meg az általános forgalmi adó (áfa) gyakorított elszámolásának lehetősége. A parlament eredetileg még az adózás rendjéről szóló törvény (art.) tavalyi módosításakor döntött úgy, hogy idén július 1-jétől már adóhatósági engedéllyel sem lehet lerövidíteni az áfabevallási időszakot. Az áfát a cég különböző adóinak együttes összegétől függően évente, negyedévente vagy havonta lehet bevallani, amit engedéllyel egy fokozattal (havi bevallónál kéthetesre) vissza lehet venni. Az elszámolás lerövidítése a beruházóknak és az exportáló kis- és középvállalkozásoknak, jellemzően az áfa-visszaigénylőknek áll érdekükben, mert az javít likviditási helyzetükön. Az utolsó előtti pillanatban érkezett a mentőöv, amikor Molnár Albert szocialista képviselő, a Pénzügyminisztérium (PM) június elején kinevezett politikai államtitkára indítványt nyújtott be az úgynevezett akadálymentesítő csomag miatt amúgy is a parlament asztalán lévő art.-hez, azt javasolva: maradjanak a korábbi szabályok, azzal az eltéréssel, hogy ezentúl kéthetente már ne, de legfeljebb havonta továbbra is el lehessen számolni az áfát.

Lényegében rá is bólintott az indítványra - megannyi más módosítással együtt - a parlament július 4-én, talán nem mellesleg amiatt is, mert a koalíciós pártoknak több oka is lehet lelkifurdalásra áfaügyben. Például mert végigasszisztálták a PM - vállalkozásokat igencsak ingerlő - áfavisszatartásait (2004. december 3.). Emellett még májusban jóváhagyták, hogy az EU-n kívülről, azaz az úgynevezett harmadik országból érkező importnál önbevallás helyett ismét a - közösséghez való csatlakozás előtti, azaz a - kivetéses módszert kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vámhatóság szabja ki és szedi be - főszabály szerint a termék beérkezésekor azonnal - az áfát, azaz a befizetéssel nem lehet heteket-hónapokat várni a bevallásig. A PM kalkulációja szerint a változtatás 8 milliárd forintos egyszeri likviditási többletet hoz a büdzsé konyhájára. Más kérdés, hogy tavaly májustól ellenkező előjellel 200 milliárd forint volt az akkori változtatások hatása, amiben azonban akkor benne volt az is, hogy ekkortól lett áfamentes a más EU-tagállamból beszerzett termék.

Zűrt még a könnyítés is tud okozni. A HVG-t például amiatt kereste meg egy középvállalkozás vezetője, mert bár ezután is szeretne élni az áfagyakorítás lehetőségével, nem tudja, milyen lépéseket kell tennie ennek érdekében. Egyelőre - legalábbis július 11-éig - még nem hirdették ki ugyanis a módosításokat, köztük a július 1-jétől hatályosakat sem, emiatt aztán az adóhatóságtól is hiába kért érdemi tájékoztatást. Attól félt, hogy kifut a kérelem benyújtására előírt határidőből, s nem kap engedélyt, ezért visszaigénylés helyett fizetnie kell az áfát, így viszont nem jut majd bérre. De erre a jogalkotók is gondoltak, és beiktattak a törvénybe egy olyan módosítást, amely szerint azok, akik július 1-je előtt is gyakorított áfabevallást tettek, minden külön kérelem és engedély nélkül folytathatják azt (de legfeljebb havi gyakorisággal).

Öröm az ürömben a kivetéses áfa ismételt bevezetése kapcsán az is, hogy a parlament az utolsó pillanatban bővítette a kivételezettek körét, azaz azokét, akik felmentést kérhetnek e vámhatósági eljárás alól. Eredetileg csak tevékenységüket 2004. január 1-je előtt kezdő, megbízható vámadósnak számító nagy exportőrök tartoztak volna ide, de végül lehetőséget kaptak erre a vállalkozásukat tavaly elindítók is. Könnyebbség az is, hogy a mentesítés engedélyezése előtt a vámhatóság nem azt nézi, hogy a vállalkozásnak van-e bármilyen adótartozása, kizáró oknak csak az számít, ha áfával lóg.

A kivetéses áfaelőírás alá esők az azonnali áfafizetést biztosíték nyújtásával is kiválthatják. E körben a vámraktárak üzemeltetőinél a vámtörvénybe iktatott átmeneti szabály eredményez némi enyhítést azáltal, hogy a július 1-je előtt már raktáron lévő termék biztosítékát nem azonnal, hanem augusztus 1-jéig lehet - de ha eddig az időpontig kikerül az áru a raktárból, egyáltalán nem kell - rendezni. Többek között a faszéngyújtókat forgalmazó nagykereskedők számára előnyös - cégenként 120 millió forintot érő - változás, hogy az 1 literesnél kisebb kiszerelésű ásványolajak kereskedéséhez júliustól nincs szükség jövedéki engedélyre s ezért biztosíték letételére sem.

A legtöbb adótörvényhez egyébként az utóbbi két hónapban többször, némelyikhez háromszor is hozzányúlt a parlament. Ráadásul a módosítások a legkülönbözőbb időpontokban: visszamenőleg, júliustól, a kihirdetést követő ötödik napon, októbertől, novembertől, jövő januártól vagy éppen április 1-jétől lépnek majd hatályba. A papírokkal persze nem csak emiatt kell majd bíbelődni, jócskán nő a vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettsége is. A bankoknak az uniós előírásokhoz igazodva a kamatjövedelmekről kell majd beszámolniuk, az építőipar pedig a feketegazdaság kifehérítése érdekében kerül az eddiginél is jobban az adóhatóság nagyítója alá. De bőven kijut az adminisztrációból mindenki másnak is, miután az egyéni adó- és járulék-nyilvántartás kialakítása érdekében valamennyi munkáltatónak (beleértve a magánszemélyeket is) 2006-tól havonta kell ilyen adatokat szolgáltatnia.

MOLNÁR PATRÍCIA