Nyugdíj-előtakarékossági értékpapír vagy adótőkeszámla - ilyen munkacímeket adott Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke annak a múlt héten napvilágot látott javaslatának, amely a társadalombiztosítási nyugdíj, a magán-, illetve önkéntes nyugdíjpénztárból származó ellátások mellett az időskori megélhetés negyedik pillérét jelentené. A tőzsdeelnök elgondolása szerint ezt az új típusú tőkeszámlát egy tetszőlegesen választott befektetési társaságnál vagy banknál nyithatnák magánszemélyek, s befizetéseiket az adórendszer kedvezményekkel honorálná. Ezt a bónuszt azonban nem kapná kézhez a számlatulajdonos, és aktuálisan fizetendő adója sem csökkenne, hanem jóváírnák a számláján - fejtette ki elgondolását a HVG-nek Szalay-Berzeviczy Attila. A számlán lévő befektetés hosszú távra szólna, azaz kizárólag a nyugdíjba menetelt követően lehetne hozzájutni a tőkéhez és a hozamhoz - a követelés természetesen örökölhető lenne. A befektetési portfóliót ki-ki vérmérséklete szerint maga határozhatná meg, eldöntve, mennyit fordít részvény, állampapír, kötvény vagy befektetési jegy vásárlására. A döntés meghozatalához természetesen mindenki igénybe veheti a számlavezető intézmény befektetési tanácsait. Ilyen típusú nyugdíj-előtakarékossági formákat egyébként az Egyesült Államokban és Angliában már jó ideje, Lengyelországban két éve alkalmaznak, Szlovákiában pedig az idén vezették be.

Több célt is szolgálna a negyedik pillér, biztonságossá téve például az időskori megélhetést - hangsúlyozta a tőzsdeelnök, szerinte ugyanis az első három pillérbe történő befizetések 25 év múlva csak az átlagos egyéni szükséglet ötödét lesznek képesek finanszírozni. Ez a kalkuláció túlzásnak tűnik ahhoz képest, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer 1998-as bevezetésekor alkalmazott modellszámítások a nyugdíjba menetel előtti, járulék- és tagdíjköteles jövedelem 50-60 százalékát ígérték ellátásként. Az adókedvezmény ösztönzően hatna a jelenleg amúgy is alacsony megtakarítási hajlandóságra, hosszú távú gondolkodást indítana el az egyéni befektetésekben, és mindez javítaná a befektetői kultúrát, ami természetesen pezsgést hozna a tőzsdei kereskedésben is - említett posztjához is közel álló szempontokat Szalay-Berzeviczy.

Valószínűsíthető, hogy egy ilyen rendszert csakis adókedvezménnyel lehetne életre hívni és életben tartani, e nélkül ugyanis az emberek - részben az adóelőnyökkel is támogatott lakáshitelezés, részben az elmúlt évtizedekben felhalmozódott elhalasztott fogyasztás miatt - inkább a költésben érdekeltek jelenleg. Kérdés azonban, szükség lehet-e egy újabb pillérre, amikor a harmadikba, a mintegy 1,2 millió tagot számláló önkéntes nyugdíjpénztárakba ki-ki annyit fizethet be, amennyit akar, illetve tud, s ezt az adórendszer most is kedvezményekkel honorálja, ráadásul a befizetett tőke hozamához már tíz év takarékoskodás után adó fizetése nélkül hozzá lehet jutni, nem kell kivárni a nyugdíjazást. Támogatja Szalay-Berzeviczy kezdeményezését Holtzer Péter, a Befektetésialap-kezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke, aki az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer felpuhításának tartja, hogy menet közben, nyugdíjazás előtt is ki lehet szállni belőle.

Fennállhat viszont az a veszély, hogy éppen a nyugdíjba menetel idején pang a tőzsde, s zuhannak a tőzsdei árfolyamok, s így évtizedek megtakarítása olvadna el. "Egyrészt nem lenne muszáj likvidálni a teljes befektetést, másrészt elképzelhetetlen akkora krach, hogy húsz-harminc év teljes hozama törlődjön" - igyekezett eloszlatni a HVG aggályait Szalay-Berzeviczy, aki elmondta: javaslata kedvező visszhangra talált a politikusok körében, azt eddig Dávid Ibolya, az MDF, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Varga Mihály fideszes képviselő, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere biztosította támogatásáról. Biztatónak véli Gyurcsány Ferenc miniszterelnök reagálását is, aki a múlt csütörtökön az aznapi tőzsdei kereskedést szimbolikusan csengetéssel elindítva így fogalmazott: "Komolyabban is célszerű foglalkozni a négypilléres nyugdíjrendszer kérdéseivel." A részletkérdések boncolgatására alighanem rövidesen sor is kerül a parlament költségvetési, illetve gazdasági bizottságának a BÉT-re kihelyezett ülésén.