HVG

Halászat, internetszolgáltatás, lapkiadás és elektronikus média - a napokban az orosz parlament elé kerülő tervezetben immár ez a négy terület is szerepel a külföldi befektetők előtt csak korlátozásokkal megnyitható stratégiai iparágak között, amelyek száma így 43-ra emelkedett. A Vedomosztyi orosz gazdasági napilap értesülései szerint a média stratégiai fontosságúvá nyilvánítását a Vlagyimir Putyin elnök főideológusának tekintett Vlagyiszlav Szurkov kezdeményezte, és az államfő stábja hagyta jóvá.

A külföldiek csak akkor szerezhetnek többségi tulajdont az immár a sajtóra, illetve az internetszolgáltatásra is kiterjeszteni kívánt előírások értelmében a felsorolt szektorok vállalataiban, ha ezt a miniszterelnök - a napokban menetrendszerűen államfővé választott Dmitrij Medvegyev májusi hivatalba lépése után Putyin - vezette bizottság engedélyezi. Valamely külföldi állam teljes vagy részleges tulajdonában lévő befektetőnek akkor is végig kell járnia ezt a procedúrát, ha 25 százalékosnál nagyobb részesedéshez szeretne jutni. A döntést a bizottság három-hat hónap alatt hozhatja meg.

Mindenképpen stratégiai területté válik az internetszolgáltatás, ahol a Kreml a jövőt igyekszik bebiztosítani, hiszen jelenleg csak a norvég Telenor telefontársaság ellenőrizte Vimpelcom birtokában lévő Golden Telecom tekinthető külföldi szereplőnek. Úgy vélik, ez segíthet a kormányzattal szemben a legkritikusabb online média megregulázásában, amihez az olyan, Putyinhoz kötődő üzletemberek is hozzájárulnak célzott befektetéseikkel, mint a gazeta.ru portált megvásárló, üzbég nemzetiségű és orosz állampolgárságú Aliser Uszmanov.

HVG

Csak akkor esnének a törvény hatálya alá a lapkiadó cégek és a nyomdák, ha az orosz versenyhivatal megállapítja, hogy az engedélyezendő ügylet révén domináns helyzetbe kerülnének. Ez általában a piac legalább 50 százalékának ellenőrzését jelenti, ám egyedi döntésével 35 százalékra szállíthatja le a határt a versenyhivatal. A már megkötött új szabályozás az üzleteket nem érvénytelenítené, ám bejelentési kötelezettséget írna elő azoknak a külföldi tulajdonosoknak, akik ötszázalékos vagy annál nagyobb részvénycsomaggal rendelkeznek oroszországi médiavállalatokban. Az országos tévécsatornák kimaradtak a stratégiai iparágak felsorolásából. Nem véletlenül: a közönségét a legnagyobb hatékonysággal elérő médiumokban már az orosz sajtótörvény sem engedélyezi, hogy külföldiek ötvenszázalékos vagy annál nagyobb részesedést szerezzenek. (Ez egyébként nem orosz sajátosság, az USA-ban is korlátozzák a külföldi tulajdont a tévéhálózatokban, ezért is kellett a Foxot a negyedik országos hálózattá növesztő Rupert Murdochnak fölvennie az amerikai állampolgárságot.)

Moszkva nem először kísérletezik korlátozással. Hét évvel ezelőtt azonban az akkor még erős ellenzék meg tudta akadályozni annak a törvényjavaslatnak az elfogadását, amely minden írott, illetve elektronikus médiumban kötelezően ötven százalék alá csökkentette volna a külföldiek résztulajdonát. A tervezet akkor került a parlament elé, amikor az amerikai CNN hírtelevíziót megalapító Ted Turner meg akarta vásárolni a leghíresebb oroszországi független tévéállomást, az NTV-t, s a Kreml ezt mindenáron igyekezett megakadályozni. A tévé végül az orosz gázmonopólium, a Gazprom tulajdonába került, s hamarosan meg is szűnt a függetlensége.

A viszonylag gyorsan fejlődő orosz médiapiac nagysága az oroszországi lapkiadók becslése szerint jelenleg 8,3 milliárd dollár, s a jelentősebb külföldi holdingok már megjelentek az országban. Igaz, még az ötmilliárd dolláros lap- és magazinpiacon sem számítanak meghatározónak. A német Axel Springer az amerikai Forbes gazdasági magazin és a Newsweek hetilap helyi változatát adja ki, az Independent Media holland résztulajdonosait 2005-ben kivásárló finn Sanoma birodalmába egyebek mellett az angol nyelvű The Moscow Times napilap, az amerikai Wall Street Journallal és a brit Financial Timesszal közösen megjelentetett Vedomosztyi, valamint tucatnyi heti- és havilap, köztük a National Geographic vagy a Cosmopolitan tartozik. Az üzleti lapok területére a német Handelsblatt is betört, amely az orosz RBK-csoporttal közösen birtokolja az RBK Daily című újságot. Az életmódmagazinok piacát a Hachette Filipacchi nemzetközi médiaholding részben orosz tulajdonban lévő cége, a Hachette Filipacchi-Skulov uralja, amely egyebek mellett az Elle, valamint a Maxim helyi változatát forgalmazza.

Az eladások és a reklámbevételek bővülése elsősorban a magazinoknak köszönhető, az egykor népszerű politikai napilapok piacának növekedését ugyanis több tényező is akadályozza. Világjelenség, hogy az internet jelentette verseny miatt csökken a fiatal olvasók száma, a reklámok jelentős részét pedig elviszik az elektronikus médiumok. Nem véletlen, hogy a 140 milliós országhoz képest kis - száz- és kétszázezres - példányszámú politikai újságok túlnyomó többsége orosz kézben van, s a külföldiek nem is állnak sorba, hogy megvegyék az Izvesztyiját, az ellenzéki Kommerszantot vagy a többi ismert napilapot.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA