2006. március. 08. 00:00 Utolsó frissítés: 2006. március. 08. 22:49 Nemzetközi gazdaság

Külföldi it-tagok tőzsdei cégeknél

A globalizáció térnyerése ellenére a multinacionális vállalatok többsége aligha mondhatja el magáról, hogy nemcsak...

A globalizáció térnyerése ellenére a multinacionális vállalatok többsége aligha mondhatja el magáról, hogy nemcsak tevékenysége, de legfelső irányító testülete is nemzetközi. A brit Economist Intelligence Unit (EIU) elemzőcég szerint a világ tíz vezető tőzsdéjén jegyzett legértékesebb 250 vállalat - pénzpiaconként az első 25 - igazgatótanácsában (it) együttesen mintegy 3400 vezető ül, és többségük nemzetisége megegyezik a cég székhelyével, mindössze 19 százalékuk külföldi. A felmérés szerint a leginkább "kozmopoliták" a zürichi, a legzártabbak a tokiói tőzsde vezető cégei. Meglehetősen elutasítóak a külföldi menedzserekkel szemben a legnagyobb amerikai cégek is, míg az Amszterdamban jegyzett - főként európai - vállalatok igencsak nyitottak e téren. Az adatokból az is kiderül, hogy a legszívesebben az amerikai menedzsereket látják más országok vállalatainak it-jében. Az európai vezetők a tapasztalatok szerint általában a vén kontinensen ténykednek, nem igazán foglalkoztatják őket sem az amerikai, sem az ázsiai vállalatok, legfeljebb egy másik európai ország cégének testületébe férnek be. Iparági megoszlásban leginkább a szolgáltatási tevékenységre szakosodott vállalatok (38 százalék) vesznek be külföldieket az it-be, a legkevésbé az autóipari cégek (14 százalék).

HVG

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.