HVG

Elsősorban a fejlődő országok növekvő hadivásárlásainak hatására jócskán megugrott tavaly a nemzetközi fegyvereladások értéke. Egy napokban közzétett, a washingtoni kongresszus számára készült jelentés szerint 2004-ben világszerte közel 37 milliárd dollárt költöttek hagyományos fegyverek importjára az államok, jóval többet, mint egy évvel korábban, amikor az érték 28,5 milliárd dollár volt. A tavalyi mégsem számít csúcsévnek, 2000-ben ugyanis a szerződéskötések értéke 42,1 milliárd dollár volt. A szállítók listáját a korábbi évekhez hasonlóan az USA vezeti, amelynek 12,4 milliárdos eladása a teljes világforgalom harmada. Az amerikai fegyverek java a Közel-Keletre, elsősorban Szaúd-Arábiába, Egyiptomba, Ománba és Izraelbe került. A második Oroszország 6,1 milliárd dollárért értékesített harci eszközöket külföldön - főleg az ázsiai térségben -, a harmadik Nagy-Britannia (3,2), a negyedik Izrael (1,2), az ötödik pedig Franciaország (1) volt. A hagyományos fegyverek legaktívabb vásárlói évek óta a fejlődő országok, tavaly a teljes forgalom majd 60 százaléka, 21,8 milliárd dollárnyi fegyver került hozzájuk, 6,7 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Kína az utóbbi négy év során nagyobb értékben vásárolt fegyvereket (10,4 milliárd dollár), mint bármely más fejlődő ország, megelőzve Indiát (7,9 milliárd), amely viszont tavaly Szaúd-Arábiát és Kínát is meghaladó mértékben költött ilyen célra.