Nagy banipiac
Nagy várakozás előzi meg Romániában az e heti valutacserét, melynek keretében négy nullát levágnak a lejről, és újra megjelenik a váltópénz, a bani. Ezzel megszűnnek a sok számjegyű árak az élelmiszerboltokban, igaz, ezentúl az átlagpolgár már nem érezheti magát "milliomosnak".
A világ leggyengébb fizetőeszközeként emlegették a román nemzeti valutát, mióta az év elején hat nullát levágtak a török lírából. Egy lej - a név magyarul oroszlánt jelent - kevesebbet ért a mozambiki meticalnál vagy a vietnami dongnál, euró- vagy dollárárfolyamát pedig hónapok óta tartó erősödése ellenére is ötjegyű számokkal kellett kifejezni. Hiába örültek a polgárok - az 1990-es évek elejének három számjegyű inflációja nyomán kialakult - többmilliós havi fizetéseknek, ha a boltokban százezreket kértek a legegyszerűbb árukért is. E hét végén azonban mindez megváltozik. Július elseje után a lej a térség egyik - legalábbis árfolyamát tekintve - legerősebb valutájává válik: négy nullát vágnak le az összegek végéből, a nemzetközi jelzés pedig ROL-ról RON-ra módosul.
Az erős lej bevezetéséről másfél évvel ezelőtt döntött a Román Nemzeti Bank (BNR) és az akkori bukaresti kormány. A lépést korábbra tervezték, de a 2004. őszi választások miatt elhalasztották. A szakértők ugyanis tartottak a valutaerősítés társadalmi következményeitől, különösen attól, hogy sokan - főleg az idősebbek - az 1940-es évek végi pénzreformmal kapcsolják majd össze, amikor korlátozottan lehetett a régi pénzeket újakra váltani.
Az áttérés előkészítése nyolc hónappal ezelőtt kezdődött. A kampány viszonylag csendben folyt, a román jegybank kormányzója, Mugur Isarescu szerint nem akarták agresszív hirdetésekkel megijeszteni a lakosságot. A BNR a belügyminisztérium segítségével 1,72 millió - román, angol és magyar nyelvű, valamint 5 ezer Braille-írású - szórólapot osztott ki országszerte, és 600 ezer plakátot helyezett el reklámtáblákon, közintézményekben, kirakatokban.
A főpróba március elseje óta zajlott, azóta valamennyi kereskedő és szolgáltató köteles volt új lejben is kifüggeszteni árait. A kettős ár a tájékoztatáson kívül azt is szolgálta, hogy elejét vegye az új lej megjelenése utáni felkerekítési hullámnak.
Az áttérés közvetlen költségei a jegybank kormányzója szerint nem nagyok: az első év bankjegynyomtatási és érmeverési kiadásait 30 millió dollárra taksálják. A tízezer régi lejt érő új egylejest, akárcsak többi bankjegytársát - az 5, 10, 50, 100 és 500 lejest -, polimer alapú műanyagra nyomják, pontosan úgy, mint az eddigi pénzeket. A papír helyett műanyag alapú bankjegyek élettartama háromszor hosszabb. A bankjegykezelő automaták is jobban tudják számolni, mint a könnyen elhasználódó papírpénzt, ráadásul újrahasznosítható. A legkorszerűbb biztonsági elemek - áttetsző "ablakok", biztonsági szál, dombornyomás, mikroperforációk, a fénytől függően színét változtató tinta - révén a bankók szinte hamisíthatatlanok. Az új bankjegyek egyébként - az ötszázast kivéve - a velük egyenértékű régi bankjegyek grafikai elemeit és színvilágát öröklik, csak a méretek változtak "eurókonformra". Több mint tízéves tetszhalál után újjászületett a bani, amely - 1, 5, 10 és 50-es címletben - az eurócentre hasonlít, bár mérete nem egyezik az uniós valuta váltópénzével.
Július első napjaiban 155 tonna bankjegy és 610 tonna fémpénz kerül a kereskedelmi bankok páncélszekrényeibe és pénzkiadó automatáiba. A forgalomban lévő bankjegyeket folyamatosan váltják be, a régi pénz 2006. december végéig az újjal párhuzamosan használható, a törvény szerint a régi címleteket 2009. december 31-éig lehet beváltani a BNR-ben.
A román és a nemzetközi sajtót is bejárta a hír, hogy az új lej bevezetése miatt június 29-étől július negyedikéig teljesen megbénul a romániai pénzügyi élet: a bankok zárva tartanak, a bankjegykiadó automaták pedig nem működnek majd. Kétségtelen, június utolsó és július első napján a bankok hivatalosan zárva tartanak - 2-a és 3-a pedig szombat-vasárnap -, a pénzkiadó automaták mintegy harmadát néhány óra alatt, az éjszaka folyamán töltik fel. Egy teljes hétig nem nyit ki azonban a Bukaresti Értéktőzsde, a Rasdaq másodlagos értékpapírpiac, valamint a nagyszebeni árutőzsde sem. A bankokhoz hasonlóan június 30-án és július elsején zárva tartanak az adóhivatalok is. A kereskedők és szolgáltatók július elseje után öt nap haladékot kaptak pénztárgépeik átállítására, ezalatt nem kötelesek nyugtát kiállítani, ám az összegeket külön pénztárkönyvben kell vezetniük.
KRÁLIK LÓRÁND / NAGYVÁRAD