Leszámítva a tolmácsolással töltött időt, kereken harminc percig tartott a magyar és az osztrák környezetvédelmi miniszter megbeszélése a Rába habzásáról a múlt héten szerdán késő délután Bécsben, a magyar nagykövetségnek a Bankgassén lévő épületében. Ahhoz képest, hogy a magyarok mennyire "bekeményítettek", a légkör meglepően oldott és konstruktív volt. Egy nappal Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter bécsi tárgyalása előtt Sólyom László államfő a diplomáciában szokatlan keménységgel bírálta az osztrákok hat éve gyakorolt cinizmusát a Rába ügyében. A helyszínen járt "zöld elnök" - aki majd júniusban találkozik osztrák kollégájával, Heinz Fischerrel - szigorú szavai meglepően csekély visszhangra leltek az osztrák médiában, amely keveset közölt a május 16-ai miniszteri tárgyalásokról is, tekintve, hogy a következő nap ünnep volt Ausztriában. Az osztrák televízió mindazonáltal bemutatta a magyar oldalon habzó Rábát, és megszólaltatott néhány határ közeli osztrák lakost, akik mindannyian a magyarok pártját fogták. Sőt még a tekintetben is megértést mutattak, hogy a szomszédok valamiképpen vissza akarják küldeni a határon a szennyezést.

A hivatalba lépésének nyitányaként a jennersdorfi bőrgyár működési engedélyéhez adott magyar hozzájárulás visszavonását s a hat éve folyó vita eldöntésére az EU bevonását bejelentő Fodor Gábor azzal indított, hogy ne a múltért viselt felelősségét vitassák most meg, hanem a lehetséges megoldásra összpontosítsanak. Arra a megegyezési készségre azonban, amelyet a néppárti Josef Pröll, az osztrák koalíciós kormány 39 esztendős minisztere mutatott, vélhetően ő sem számított. A párbeszédet megelőzően ugyanis az osztrák környezetvédelmi minisztérium illetékesei, köztük Wielfried Schimon osztályvezető, a Rába-ügy kijelölt témafelelőse, mindössze annyit jeleztek: szeretnék, ha az EU bevonása a vita rendezésébe nem egyoldalú magyar lépés lenne, hanem közös felkérés.

Ehhez az újabb tilitolihoz képest a leendő pártelnökként is emlegetett Pröll, aki környezetvédelmi, vízügyi miniszterként 2003 februárja óta tud a Rába szennyezéséről, szerdán elismerte, hogy a folyó habzását az eddig folyton ártatlannak kikiáltott három bőrgyár, valamint a sótartalom sokszorozódásában ludas stájer geotermikus erőmű okozza, igaz, nem külön-külön, hanem együttesen. Pröll azt mondta, hogy erre a beismerésre eddig azért kellett várni, mert az ügyről csak most készült el a bécsi műszaki egyetem elemzése. A miniszter hangoztatta, a Rába szennyezésének megszüntetésére nem egyfajta intézkedésre van szükség, hanem összetett víztisztítási lépések sorozatára. Emellett a kérdés jogilag is bonyolult, mivel a vízügyi kompetencia megoszlik a szövetségi állam és a tartományok között. Nem véletlen, hogy a bőrgyárak eddig sikerrel érvelhettek azzal, amit ők egyenként a vízbe engednek, az vagy megfelel az előírásoknak, vagy nincs is rá "kibocsátási szabvány". Pröll most a hosszú távú, összehangolt megoldás mellett érvelt, és ehhez állami anyagi segítséget is ígért.

A két miniszter végül abban egyezett meg, hogy egy magas politikai szintű, kétoldali bizottságot hoznak létre hat-hat fővel - ennek összetételéről lapzártánk után, május 23-án születik döntés -, amely szeptember végéig leteszi az asztalra a teendők listáját. Az osztrák miniszter szerint ha azonnal hozzálátnak az akcióterv megvalósításához, december végére már érzékelni lehet majd a Rába tisztulását.

Az osztrák köztisztviselői kar köztudottan mestere a döntések elodázásának - politikai megrendelésre. Ez az, amit Sólyom László cinizmusnak nevezett. Nem volt elég a határ menti vízügyi bizottság számtalan eszmecseréje, a rengeteg minisztériumi jegyzékváltás, a civil mozgalmak tiltakozása, az osztrák parlamentben a zöldek "habverése", Persányi Miklós korábbi környezetvédelmi miniszter fenyegetőzései. Az egymásra mutogatás még az elmúlt napokban is művészi szinten folyt: Burgenland Stájerországot hibáztatta, a stájerok a burgenlandiakat vádolták, a bécsi központ tehetetlenül széttárta a kezét, a bőrgyárak pedig zavartalanul szennyeztek.

Tény, hogy a műszaki egyetemi tanulmány, amely véget vet a porhintésnek, most készült el. Tény az is, hogy a magyar államfő most veszítette el a türelmét, s hogy Fodor Gábor új tisztségében rögtön produkálni akart. Feltehetően azonban az osztrákok is rájöttek, hogy a konfliktus olyan méreteket öltött, ami már árt Ausztria hosszú távú politikai-üzleti érdekeinek. A kettős beszéd is lelepleződött: nem lehet a csehekkel a temelíni atomerőmű miatt kötözködni, a határátkelőket tiltakozásképpen lezárogatni, ahogy az osztrák zöldek a minap is tették, a heiligenkreuzi szemétégető ügyében pedig magyar megértést elvárni, ha közben "sárosak" a Rábánál.

Ha a kétoldalú politikai akarat érvényesül, mondatott ki a sorsdöntő félórában, akkor egyelőre nincs szükség az unió bevonására. Brüsszel is a szubszidiaritás híve, vagyis azt pártolja, hogy a konfliktusokat helyi szinten oldják meg.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS