Természetesen magyar borunk is van. Így válaszolt a német kereskedő a HVG tudósítójának, aki - pár év kihagyással újból felbukkanva a Zöld Héten - a magyar cégek megszokott helyén érdeklődött, ám ezúttal már egy nagy importőr, a Rajna menti Pallhuber borászat standjára bukkant ugyanott. Idén januárban már csak három magyar cég kínált magyar árut, kívülük a magyar csárda tartotta helyét, és standot bérelt az agrártárca marketingcége, az AMC is. Az AMC munkatársai azzal magyarázták a visszafogottabb magyar részvételt, hogy a Zöld Hét nem szakmai, hanem fogyasztói vásár, márpedig a német gazdaság mai állapotában a fogyasztók kevesebbet költenek. Ezt támasztja alá az is, hogy a csárda forgalma a tavalyi visszaesés után az idén ismét kisebb lett. Nem titok azonban az sem, hogy a magyar költségvetési mizériák közepette a takarékosság a Zöld Hetet is elérte: a cégek az idén már nem kaptak állami támogatást, és sokan ezért maradtak távol. A vásárt évek óta figyelő két magyar szakértő is azt panaszolta a HVG-nek, hogy nem itt kellene spórolni az agrármarketingre szánt pénzekkel. Fogyasztói vásár ide vagy oda, a hasonló helyzetben lévő országok - mondjuk Lengyelország, Románia, Ukrajna - változatlanul nyomulnak, a csehek éppen a magyaroktól vettek át úgy 40 négyzetméter kiállítási területet. Az osztrákok arra hivatkoznak, hogy az eszem-iszom vásár hatása a falusi turizmusra a szintén berlini turizmusbörzééhez fogható.