Magyarországra nem jellemzőek a nigériai típusú internetes csalások, nem tudni arról, hogy hazai e-mail címekről kezdeményeztek volna ilyen akciót, és eddig az áldozatok között is csak kevés magyarról lehetett hallani - mondta a HVG-nek Varga Zoltán, a virushirado.hu informatikabiztonsági internetes portál főszerkesztője. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a magyar virtuális térben nem működnek szélhámosok - tette hozzá, és felidézte azt az idei esetet, amikor ismeretlen csalók úgy próbáltak e-bankos belépési kódokat szerezni az egyik nagy bank ügyfeleitől, hogy a pénzintézet hivatalos levelére a legapróbb részletekig emlékeztető üzenetben kérték el az adatokat - ezt a módszert nevezik adathalászatnak.

Varga szerint meglehetősen nehéz kimutatni a csaló e-mailek arányát az interneten. A levélszemétszűrők nagy eséllyel kiiktatják ugyan őket, de a pontos számokat csak további elemzéssel lehet meghatározni. Egy informatikai biztonságtechnikával foglalkozó amerikai cég, a Clearswift ezt minden hónapban megteszi. Felmérése szerint szeptemberben a világhálón keringő levélszemét 1,9 százalékát bocsátották csalási szándékkal az útjára. Az ilyen küldemények feladóit meglehetősen nehéz lefülelni. A levél forrásaként szolgáló számítógépig viszonylag könnyű ugyan eljutni, de ezek jelentős részben már úgynevezett zombi gépek, vagyis olyan komputerek, amelyeket speciális kártevőkkel kívülről irányíthatóvá tettek, így tulajdonosuk tudta nélkül bevethetők illegális akciókra - mondta a szakember, aki szerint a szélhámosokat valószínűleg sokkal egyszerűbb "a lánc másik végén", vagyis a csaláshoz használt bankszámlák segítségével megfogni.