Egyetlen év alatt 8,9 százalékkal nőtt a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) közlése szerint tavaly év végén csaknem 40 ezren kerestek munkát ebből a csoportból. A 15-24 évesek 21 százalékos foglalkoztatási rátája lényegesen elmarad a 36,7 százalékos EU-átlagtól.

A hazai fiatalság alacsonyabb aktivitása már a tanulás ideje alatt is megfigyelhető. Míg Nyugat-Európában a felsőoktatásban részt vevők többsége már egyetemi évei alatt megjelenik a munkaerőpiacon - a diákmunkának többek között Franciaországban és Németországban is nagy kultusza van -, Magyarországon mindössze 200-210 ezren vállalnak főiskolai, egyetemi évek alatt szervezett keretek között, például diákvállalkozásokon, iskolaszövetkezeten keresztül valamilyen diákmunkát. Ám töredékük tud csak a rutinmunkák - például borítékolás, adatfeldolgozás vagy szórólap-osztogatás - helyett a szakterületéhez illeszkedő munkát találni, aki ilyet végez, az leginkább fordít vagy tolmácsol.

A hazai munkaadók gyakran már az álláshirdetésben kikötik, hogy melyik egyetem végzőseit várják, a komolytalannak tartott felsőoktatási intézmények diplomásaival sok cég szóba sem áll. A megkérdezettek körében a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen megszerzett diplomának van a legnagyobb presztízse.

Továbbra is jelentős a jó szakemberek iránti kereslet: a gépész-, villamos-, vegyész- és környezetmérnökök után a legkelendőbbek a gazdaság- és piacelemzők, valamint az üzletkötők és ügyfélszolgálati munkatársak - áll a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének felmérésében. Ebből az is kiderül, hogy a legalacsonyabb havi fizetésre - az egyetemről kikerülve, az első két évben - a turisztikában, illetve a vendéglátóiparban dolgozó friss diplomások számíthatnak, átlagosan havi bruttó 110 ezer forintra. A legtöbbet, havi bruttó 190 ezer forintot a kezdő villamosmérnökök kapnak. A pályakezdő informatikusok, programozók havi bruttó 155 ezer forintot keresnek, míg a reklám- és marketingszakemberek átlagosan 150 ezer forintért dolgoznak.

A rátermett munkaerő iránti kereslet ugrásszerű növekedését jelzi, hogy egyre több elhelyezkedni vágyó fordul magán-munkaközvetítőhöz. 2006-ban az FSZH összesítése szerint 631 ezer álláskereső kereste fel az országban addig nyilvántartásba vett 743 magán-munkaközvetítő egyikét. A 30 év alatti szellemi foglalkozásúak körében 63 százalékkal nőtt azok száma, akik közvetítőn keresztül találtak állást.

LÁSZLÓ ÉVA LILLA