Hitelválság és nyersanyagpiaci árrobbanás

Visszakerült az elemzők szótárába az 1970-es évek közepe óta elfeledett fogalom, a stagfláció. Sokan attól tartottak ugyanis, hogy a világgazdaságot három évtized után ismét a minimális növekedés, a magas infláció és a munkanélküliség kötheti béklyóba. A félelmet az egyre dagadó amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci válság okozta, egyre nagyobb számban váltak ugyanis fizetésképtelenné a rossz minősítésű adósok. Jóllehet az USA-ban lakáskölcsönt felvevő adósok jelzáloghitelei már 2006 őszén kezdtek bedőlni, a nemzetközi pénzpiacok 2007 nyarán váltak feszültté, amikor a tovaterjedő bizalmatlanság miatt elapadt a szabad pénz a bankközi hitelezésben. A tőzsdék idegesek lettek, a tomboló vállalatfelvásárlási láz lefékeződött, a kormányok pedig újraértékelték növekedési kilátásaikat. Az amerikai befektetési bankok és brókerházak sora jelzett összesen több tízmilliárd dollárnyi veszteséget a harmadik negyedévben, és a válság a jelzáloghitelek fedezetével kibocsátott kötvények értékvesztése révén közvetlenül, a bizalmi problémákon keresztül pedig közvetve az egész nemzetközi pénzügyi szektort érzékenyen érintette.

HVG

Komoly veszély volt a világgazdasági növekedésre a kőolaj, illetve a nyersanyagok és élelmiszerek árának látványos emelkedése. Az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára az év végén a 100 dolláros határt ostromolta (az inflációtól megtisztítva ilyen magasan csak az eddigi csúcson, 1980-ban állt). A kínálat nehezen tartott lépést a dübörgő gazdaságú Kína és India keresletével. A nyersanyagpiaci drágulás ugyanakkor fúziós hullámot indított a világ vezető bányavállalatai között.

Az inflációt világszerte mégsem az olaj, a réz, a vas vagy az arany drágulása hajtotta fel, hanem az élelmiszerárak helyenként két számjegyű emelkedése. A kedvezőtlen időjárási körülmények, valamint az e téren is megugrott indiai és kínai kereslet mellett az olaj alternatívájaként teret nyerő bioüzemanyagok előállításának nyersanyagigénye is segítette az árak égbe szökését. A kormányoknak az infláció gyorsulása - különösen az élelmiszerek drágulása - feladta a politikai leckét, több országban is sztrájkokkal és tüntetésekkel szembesültek, Oroszországban pedig az év vége felé egy sor alapvető termékre árstopot vezettek be.

HVG

A nyersanyagárak emelkedését az is fokozta, hogy többségüket az idén mélyrepülésbe kezdett amerikai dollárban jegyzik. Az USA nem bánta a dollár kereskedelmi mérleget javító gyengülését, az EU viszont sokallta az euró erősödését. Ugyanakkor Brüsszel és Washington is egyre hevesebben kifogásolta, hogy a világ legnagyobb valutatartalékát felhalmozó Peking továbbra is mesterségesen akadályozta a jüan árfolyamának a piac logikája szerinti emelkedését.