A villamos energiáról szóló, a jövő héten elfogadandó törvény nyomán elvben július 1-jétől a lakossági fogyasztók számára is felszabadul a hazai árampiac. Ez azonban nem jelenti azt, hogy két hét múlva máris válogatni lehet az egymással versengő áramszolgáltatók között.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint "a törvény célja a teljes verseny megteremtése a gazdaság versenyképességének fokozása érdekében a hosszú távon fenntartható ellátásbiztonság szavatolása mellett". Csakhogy a törvény jelen formájában nem változtatja meg azt a helyzetet, hogy a hazai áramtermelés

80-90 százalékát a jellemzően a kilencvenes években megkötött hosszú távú - 2010-2024-ig érvényes - áramvásárlási megállapodások (htm-ek) alapján, hatósági áron, kizárólag a Magyar Villamos Műveknek (MVM) adhatják el, és az országban nincs szabad erőmű-kapacitás. Márpedig ez a rendszer alapvető akadálya a szabad verseny kibontakozásának. A Gazdasági Versenyhivatal 2004-2006-ban végzett árampiaci vizsgálatának egyik sarkalatos megállapítása, hogy a htm-ek, lezárva a piacot, ma már versenyellenes szerepet játszanak, és ezzel kárt okoznak a fogyasztóknak és a nemzetgazdaságnak. Miközben ugyanis a hazai villamos erőművek adottságai és sokszínű tulajdonosi szerkezete elvileg alkalmassá tenné a szektort a versenyre, a hatósági árak magas nyereséget biztosítanak a termelőknek, ráadásul a htm-ek értelmében az egyetlen MVM kezében összpontosul az áram nagykereskedelme.

"A hazai liberálisok az EU-ra hivatkozva mesterségesen gerjesztették az MVM-fóbiát" - írja az MVM-hez kötődő Energiapolitika 2000 Társulat a villamosenergia-törvény javaslatáról szóló állásfoglalásában, amely szerint "elsősorban az úgynevezett piaci ár igen jelentős növekedése következtében mára olyan helyzet alakult ki, hogy a htm-ek többsége most már a közösség érdekét szolgálja". A társulat elnöksége által jegyzett dokumentum a htm-ek megszüntetésének esetére 25-30 százalékos áremelés veszélyét helyezi kilátásba.

Az Európai Bizottság (EB) 2005 júniusában az unió minden tagországára kiterjedő vizsgálatot indított, hogy felmérje, mennyiben érvényesülnek a tagországok gáz- és árampiacán az uniós versenyszabályok, illetve melyek a piaci működés zavarainak okai. Az EB állásfoglalása szerint három, szorosan összefüggő cél - az energiaágazat versenyképes és hatékony működése, az ellátás biztonsága és a fenntarthatóság - mellett "a liberalizációs folyamatnak nincs más alternatívája". (Magyarországon eközben az ellenérdekelt szereplők rendre szembeállítják egymással a verseny és az ellátásbiztonság szempontjait.) Idén januárban elkészült jelentésében az EB - az unió minden országára vonatkoztatva - megállapította, hogy "a fogyasztók nem részesülnek a liberalizáció valamennyi előnyéből". A kizárólagos helyzetben lévő áram-nagykereskedők által kötött, más EU-tagállamokban is alkalmazott htm-ekkel kapcsolatban leszögezi, hogy azok az új szereplők számára piacra lépési korlátot jelentenek. Az unió egyébként már többször deklarálta, hogy a htm-ekben bebetonozott állami támogatás mind az európai szabályozással, mind pedig a közös piac gondolatával ellentétes.

Jelenleg két európai uniós vizsgálat zajlik a magyar árampiaccal kapcsolatban, amelyekről Jorma Pihlatie, az EB versenypolitikai főigazgatóságának csoportvezetője a Budapesten rendezett EnKon 2007 konferencián a minap elmondta: a bizottság nem hozhat elmarasztaló határozatot, de Magyarországon véget kell vetni a bújtatott állami támogatás gyakorlatának, a megszüntetendő htm-ekkel kapcsolatban kompenzációs rendszert kell kidolgozni. Ez, mint mondta, a magyar állam kötelessége, ám hogy miképpen oldja meg, az már az ő dolga. "Támogatjuk, hogy a szerződések felmondásáról a termelők és az MVM közötti tárgyalásokon egyezzenek meg" - nyomatékosította az unió elvárását Pihlatie, aki hozzátette azt is: a htm-ek jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt nem épülnek új erőművek Magyarországon, ami további gátját jelenti a verseny kialakulásának.

A HVG megtudta: a Magyar Energiahivatalban léteznek olyan számítások, amelyek szerint van olyan erőmű, amely már meg is termelte a befektetett tőkét, ezért a htm-ek felbontása miatti kompenzáció az ő esetükben tulajdonképpen elveszítette létjogosultságát.

Az unió elvárása nyilvánvaló, csakhogy igen erős a htm-rendszer megőrzését célzó érdekcsoportok ellenállása. Az MVM egyik, lapunknak név nélkül nyilatkozó vezető munkatársa egyenesen a cég elleni "harcról" beszélt, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal vív - ő mindenesetre örül annak, hogy a Miniszterelnöki Hivatal elvette a gazdasági tárcától és magához vonta a htm-ekről szóló tárgyalásokat, mert ez "a villamos művek javaslatához vitte közelebb a probléma megoldását". A HVG úgy tudja: a htm-ek minél további megőrzésében érdekeltek - köztük az MVM-esek - arra számítanak, sikerül kilobbizni Brüsszelben egy átmeneti időre szóló moratóriumot, amíg a mostani rendszer fennmaradhat.

Az árampiaci szereplők közben azt is csak találgatják, milyen szerepet fog betölteni a szabadpiacon az MVM. A villamos művek berkeiből származó HVG-információ szerint a cég igazgatósága úgy döntött, hogy az új törvény elfogadása után aktualizálni kell az MVM stratégiáját; az erre vonatkozó javaslat szeptemberben kerül a grémium elé. Arról, hogy a htm-ek utáni időszakban mi lesz az MVM szerepe, öt éve készülnek különböző közgazdasági modellekre épülő tanulmányok, amelyekből majd az adott helyzetre megfelelőt kell elővenni és aktualizálni. A nagykereskedelmi piacon az MVM minden bizonnyal továbbra is meghatározó szerepet fog játszani, de aligha ússza meg, hogy olyan feltörekvő versenytárssal-versenytársakkal kerüljön szembe, mint az E.On.

Az sem látható egyértelműen, miképpen változik majd az áram ára a teljesen liberalizált szabadpiacon. Erre három markáns, egymásnak ellentmondó számítás létezik. Az energiahivatal tanácsadójaként működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont 2-14 százalékos árcsökkenést prognosztizál. A gazdasági tárca Felsmann Balázs vezette szakállamtitkárságának számításai szerint plusz-mínusz 10 százalékos elmozdulás lehet az árakban, míg az MVM drasztikus, 25-30 százalékos áremelkedést vetít előre - igaz, ezt a lakosságot és az ipari fogyasztókat jócskán megterhelő áremelkedést prognosztizálva a jelenlegi, htm-es rendszer fenntartása mellett érvelnek.

SÁGHY ERNA