13-14. század Ramón Llull, mallorcai születésű ferences szerzetes és misszionárius olyan, feliratozott papírkorongokból álló mechanikus gépet szerkesztett, amellyel hívószavak segítségével meg lehetett találni a választ teológiai kérdésekre.

17. század Gottfried Wilhelm Leibniz német polihisztor a kettes számrendszer és a mechanikus számológép feltalálása mellett a gondolkodási folyamatokat algebrával magyarázó elméletet alkotott meg. Thomas Hobbes angol filozófus Leviatán című könyvében azt vizionálta, hogy az emberiség - szervezettsége és gépei miatt - új intelligenciát fog létrehozni.

18. század A magyar Kempelen Farkas megalkotta híres sakkautomatáját. A mesterséges intelligenciát sejtető s a kor koronás főit is legyőző, Török nevű gépezetben egy törpe sakkmester mozgatta a bábukat.

1830-as évek Charles Babbage angol matematikaprofesszor analitikus gépének leírásával történhetett meg az igazi áttörés - tulajdonképpen ő tervezte meg az első lyukkártyás számítógépet. De csak papíron, merthogy soha nem sikerült Babbage-nek annyi pénzt összekalapoznia, hogy a valóságban is kipróbálhassa készülékét.

1890 Az amerikai Népszámlálási Hivatal üzembe állította Herman Hollerith lyukkártyás számológépét, amellyel az adatfeldolgozás tíz éves munkáját két és fél évre rövidítették le. Hollerith cégéből nőtt ki az 1924-ben megalapított International Business Machines (IBM).

1943 Angliában megalkották az első digitális számítógépet. A Colossusnak nevezett masinát a második világháborús német titkos üzenetek dekódolására használták.

1956 Allen Newell amerikai informatikus és társai bemutatták az első, mai értelemben is mesterséges intelligenciának tekinthető, logikai műveletek végzésére alkalmas szoftvert, a Logic Theoristet.

1961 James Slagle amerikai matematikus elkészítette az első szoftvert (SAINT), amely képes volt bonyolultabb algebrai problémák megoldására (például differenciálszámításra).

1962 Az amerikai General Motors autógyártó vállalat elsőként a világon ipari robotot állított futószalagjai mellé.

1965 Az amerikai Joseph Weizenbaum elkészítette Eliza nevű szoftverét, amely a begépelt szövegekre választ adva (sablonmondatokkal, illetve a partner által írtakra visszakérdezve) képes volt értelmesnek tűnő párbeszédet folytatni angolul.

1968 Az amerikai Stanford Egyetem kutatóintézetében megépítették az első mozgásképes, látásfunkcióval rendelkező robotot, amelyet egy szoba nagyságú számítógép vezérelt.

1973 Freddy, a skóciai Edinburgh Egyetem ügyes robotja tárgyakat ismert fel és rakott össze.

1975 Megjelentek újságban a Meta-Dendral nevű szoftver által leírt, bonyolult szerves kémiai vegyületstruktúrák - először publikáltak elismert szaklapban számítógép által elért tudományos eredményeket.

1989 Az amerikai Dean Pomerleau megalkotta ALVINN nevű programját, amely később elirányított egy, az Egyesült Államokat átszelő autót.

1997 Az IBM Deep Blue sakkgépe megverte a világbajnok Garry Kaszparovot.