Izrael kivonta katonáit az 1967-es háborúban elfoglalt Gázai övezetből, először adva fel olyan területet, amelyet a palesztinok remélt államuk részének tekintenek. A Palesztin Hatósággal a kivonulás békés lebonyolításáról kötött megállapodásnak is köszönhetően Izrael augusztusban a vártnál gyorsabban és könnyebben számolta fel a tengerparti sávon létesített 21 zsidó telepet és négy kolóniát Ciszjordánia északi részén, több mint 9 ezer telepest evakuálva. Ariel Saron izraeli kormányfőnek a palesztin konfliktusról való egyoldalú leválási tervét azonban saját pártján, a Likudon belül hevesen ellenezték, a terror megjutalmazásaként ítélve el a kivonulást. Napokkal a kolóniák kiürítésének kezdete előtt lemondott pénzügyminiszteri posztjáról Benjamin Netanjahu, a Likud-rebellisek vezére, majd később a párt megakadályozta Saron két miniszterjelöltje kinevezését. A 77 éves kormányfő végül az izraeli politikai életet felforgatva, novemberben kilépett az 1973-ban általa is alapított Likudból, és Kadima (Előre) néven új centrista pártot alapított a 2006. márciusra előrehozott választásra. Novemberben a Munkapárt élén Simon Peresz helyére Amír Perec szakszervezeti vezetőt választották, majd a párt felmondta a gázai kivonulás érdekében a Likuddal januárban létrehozott nagykoalíciót. Peresz végül csatlakozott Saron új pártjához.