Hatalmas erejű robbantásban meggyilkolták Bejrútban a libanoni szír katonai jelenlét felszámolását követelő Rafik Hariri volt libanoni kormányfőt, ami több százezres tüntetéseket gerjesztett, a merénylettel pedig Szíriát és a hozzá lojális bejrúti kormányt gyanúsították. A cédrusos forradalomnak nevezett tüntetések és a nemzetközi nyomás hatására Szíria áprilisban, 29 évi megszállás után, kivonta katonáit Libanonból, ahol a parlamenti választáson a Szíria-ellenes erők győztek. A Damaszkusz-barát Hezbollah síita mozgalom azonban tárcát kapott az új kormányban, és a helyén maradt Emile Lahúd Szíriához hű elnök is. A Hariri-gyilkosság körülményeit vizsgáló ENSZ-bizottság októberi részjelentése magas rangú szír biztonsági vezetőket tett felelőssé a merényletért, megnevezve Basar Aszad elnök sógorát is. A jelentés közzététele előtt néhány nappal öngyilkos lett Gazi Kanaan szír belügyminiszter, aki húsz évig volt a szíriai katonai hírszerzés feje Libanonban. A nemzetközileg elszigetelődő Aszad-rezsimre egyre komolyabb nyugati nyomás nehezedett, hogy működjön együtt a Hariri-ügy további vizsgálatában, és gátolja meg fegyveresek beszivárgását területéről Irakba.