New Yorkban is korán téliesre fordult az idő, ám ez nem zavarta azokat, akik órákat álltak sorba a november 22-én már 0 óra 1 perckor kinyitó Best Buy szórakoztatóelektronikai áruház előtt. Azért vállalták a fagyoskodást, hogy az elsők között jussanak hozzá a videojáték-konzolok új generációjának pionírjához, a Microsoft aznap debütáló Xbox 360-asához.

A szerencsések elégedetten vihették haza a készüléket, amely a redmondi szoftveróriás ígéretei szerint új élményt kínál a videojáték-rajongóknak. Az Xbox 360 - a márkanévhez rendelt szám arra utal, hogy a felhasználó egy 360 fokos körrel leírt játékuniverzum közepében érezheti magát - lelke az IBM által gyártott Power PC-családhoz tartozó processzor három maggal, amelyek mindegyike 3,2 gigahertzen üzemel. A konzol minden eddiginél nagyobb felbontásban és részletgazdagabban teszi lehetővé a játékszoftverek futtatását (HVG, 2005. május 28.). A nagy sebességű vezeték nélküli internetes kapcsolattal (wifi) rendelkező, dvd-filmek és MP3-as zenei fájlok lejátszására is képes, cserélhető előlapokkal bíró Xbox 360 két változatban került az amerikai piacra: az alapgép 299 dollárba, a 20 gigabájtos, modulszerűen illeszthető merevlemezt, vezeték nélküli játékvezérlőt, valamint fejhallgatót tartalmazó extra változat pedig 399 dollárba kerül.

A Microsoftnak nem ez az első dobása az évi mintegy 28 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító videojáték-világpiacon. 2001-ben jött ki az Xbox első változatával, amellyel a japán Sonynak és Nintendónak igyekezett versenyt támasztani. A viszonylag gyors munkával, személyi számítógépekben használt alkatrészekből összerakott Xbox a Nintendo GameCube konzolját megverte ugyan, de a Sonytól alaposan elmaradt. A legutóbbi iparági adatok szerint míg a Sony 1994-ben bemutatkozott első és 2000-es második generációs PlayStationjéből világszerte 82 millió darabot adtak el (mindkettőt máig forgalmazzák), addig az Xboxból 23,7, a GameCube-ból pedig 20,6 milliót.

Az önköltségi árnál olcsóbban adott Xboxon - amelyet ezért a hackerek egy időben szívesen alakítottak át hagyományos pc-vé - a becslések szerint négy év alatt mintegy 4 milliárd dollárt veszített a szoftveróriás. Ezt, valamint a piaci részesedés elmaradását a redmondi reményektől annak tulajdonítják, hogy az Xbox egy évvel a PlayStation 2 után jelent meg a piacon, ráadásul az induláskor nem volt elegendő, a Microsoft konzoljára írt játékszoftver.

Ezt a csorbát igyekezett most kiköszörülni a Microsoft azzal, hogy a korábbinál szorosabban együttműködött a vezető videojáték-fejlesztőkkel, és a legnagyobb piacnak számító USA-ban a karácsonyi bevásárlási szezonra időzítette az új Xbox premierjét, miközben a PlayStation 3-ra még legalább fél évet, a Nintendo új konzoljára, a Revolutionre pedig ennél is többet kell várni. A redmondi cég szakított azzal a korábbi gyakorlattal is, hogy a három nagy régióban több hónapos különbséggel debütálnak az új készülékek: az európai bemutatkozást december 3-ára, a japánt 10-ére ütemezte. A globális terítésnek is része volt abban, hogy Amerikában pillanatok alatt - sok helyen előjegyzésre - elfogytak a készülékek, így az eBay internetes bolhapiacon alig néhány órával a premier után több száz dolláros felárral kínálták az Xbox 360-asokat, s így is bőven akadt rájuk vevő.

A gyorsaság mellett a Microsoft abban is bízik, hogy a konzolszerencse eddig forgandó volt (lásd táblázatunkat). Az óvatosabbak ellenben azt mondják, az eredményhirdetéssel érdemes megvárni a 2006-os karácsonyi szezont, akkor versenyezhet ugyanis élesben az Xbox 360, a PlayStation 3 és a Revolution. A Sony - amelynek üzemi nyereségét kétötödrészben a PlayStation hozza - azt állítja, a konzoljának új verziójában alkalmazott, a Toshiba és az IBM közreműködésével készített, Cell névre keresztelt szupercsip (HVG, 2005. március 19.) jóval gyorsabb lesz az Xbox 360-ba építettnél. Emellett a PlayStationben is ott lesz a wifi-kapcsolat, és a konzol a Sony által kifejlesztett, 50 gigabájt kapacitású, Blu-ray rendszerű dvd-lemezek olvasására is képes lesz. Ez utóbbival a Sony egyben felhasználói támogatást is próbál szerezni abban a formátumháborúban, amelyet az új generációs, nagy felbontású filmek rögzítésére alkalmas dvd-szabványért vív a Blu-ray és a HD-DVD technológia (lásd Nincs lejátszva című írásunkat a 75. oldalon).

A Sony és a Microsoft ambíciója nem áll meg a videojáték-fanatikusok megnyerésénél. Mindketten arra törnek, hogy konzoluk a "digitális otthon" alapvető építőeleme legyen, kiszolgálva a legkülönfélébb igényeket, a film- és fényképnézéstől a zenehallgatásig. Az Xbox 360-as képes rá, hogy egy otthoni hálózaton keresztül összekapcsolódjon a Windows XP operációs rendszer Media Center változatát futtató számítógépekkel. Mások arra figyelmeztetnek, hogy az egyvalamit jól tudó készülékek egyelőre sikeresebbek a kompromisszumok árán sokoldalúaknál. Példaként az Apple iPod digitális lejátszóját, az e-mailezésre használt BlackBerryt, valamint a televízióhoz kapcsolható digitális fölvevőt, a reklámok "kiszűrésére" is képes TiVót emlegetik.

Az új generációs konzolok közül a Revolutionről tudni a legkevesebbet. Gyártója, a Nintendo egyelőre a hordozható készülékekre összpontosít, amelyek piacán egészen a közelmúltig egyeduralkodó volt Game Boy-családjával. Tavaly decemberben Japánban, idén márciusban az USA-ban, majd szeptemberben Európában is megjelent azonban a Sony által kifejlesztett PlayStation Portable (PSP), amely az idei karácsony másik szórakoztatóelektronikai sztárjának számít, és viharos gyorsasággal morzsolja a Nintendo piaci részesedését. Az idén Észak-Amerikában eladott hordozható készülékeknek a becslések szerint már 38 százaléka a wifi-kapcsolattal rendelkező, a Sony speciális, 1,8 gigabájtos kapacitású mini-dvd-formátumában (UMD) filmlejátszásra is képes, kristálytiszta képernyőjű PSP lesz, amelyből a londoni lapok szerint Nagy-Britanniában máris hiány mutatkozik.

NAGY GÁBOR