Gyönyörű zöld környezetben, a védett budai erdők szomszédságában, kilátással a Szalonka völgyre - így hirdeti magát az Uhu Villa hotel, amely van is, meg nincs is, attól függően, mikor mit állapítanak meg róla a hatóságok. Nekik amúgy sűrűn akad dolguk a hosszú és meredek nyélen megközelíthető telekre épített családi házzal, a szomszédok ugyanis frontális támadást indítottak ellene. A történet 15 éve kezdődött, amikor egy századfordulós épületet szabálytalanul épített át tulajdonosa, Várkonyi Gábor, a legendás színidirektor Várkonyi Zoltán fia, majd azt 2000-ben az özvegye eladta, és új birtokosa négycsillagos szállót formált belőle, medencével, előkelő étteremmel. A villa és az étterem bezáratása érdekében már az államigazgatás minden szintjét mozgósították az elkeseredett szomszédok - eredménytelenül.

"A fellebbezésben előadottakat figyelembe venni nem tudtam" - rendszerint ilyen vagy ehhez hasonló mondatok olvashatók a hivatali levelezésekben. Így zárul az a kilencvenes évek elején datált irat is, amely másodfokon jóváhagyta a Várkonyi família akkor még csak "generációs lakóépületnek" minősített ingatlana tetőtér-beépítésre és önálló pince kialakítására vonatkozó engedélyeit. "Amikor láttam, hogy harminc széket vásárolt az egyébként háromtagú család, leesett a tantusz: panziót akarnak működtetni, és a hivatalos iratokban megfogalmazottakkal szemben nem csupán alkalmanként kívánják kiadni a szobákat" - idézi fel Tóthné Vizkelety Barbara, akit főképp az zavar, hogy ablaka előtt hetente olykor kilencszer is fordul a szálloda szennyvízét elszállító szippantós kocsi. Azt egyébként az építkezéshez másodfokon hozzájáruló köztisztviselő is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a telken "közcsatorna hiányában legfeljebb kétlakásos lakóépület vagy két üdülőegységet magában foglaló üdülőépület helyezhető el".

Ennek ellenére 2000-ben újabb fordulat következett be, amikor is az épület az S.P.Q.R. autókereskedelmi csoport tulajdonosa és vezetője, az olasz Marco Liello és élettársa, Simona Bazzani érdekeltségébe került. Ők rögvest komoly átalakításokba kezdtek, s bár a HVG-nek az Uhu Villa Kft. megbízottjaként nyilatkozó, korábban a cégben résztulajdonos Bihari Istvánné szerint "csak felújítás" történt, a hatósági iratok szerint az önálló pince terepszint alatti étkezővé, konyhává, mosogatóhelyiséggé, kamrává nőtte ki magát. De a tetőtér-beépítésnél sem sikerült tartani az előírásokat, továbbá az úszómedence és a faszerkezetű terasz kialakítása sem felelt meg az eredeti terveknek. Az építésügyi eljárásokban általában afféle kiskapuként szolgáló fennmaradási engedély utólag mégis legalizálta az építkezést, az indoklás szerint ugyanis "a szabálytalansággal okozott érdeksérelem közérdeket nem sért".

A fazonigazítás valójában panzió-szálloda kialakítását szolgálta, az ehhez szükséges átminősítést és működési engedélyt azonban közcsatorna hiányában nem kaphatta volna meg az épület. Az olasz tulajdonosok alternatív megoldásként két lakást alakítottak ki, Liello és Bazzani erre kapott 2002-ben külön-külön - mint magánszállásadó - engedélyt. A hatósági bejegyzést megelőzően állították, külön háztartásban élnek, így már lakásonként öt, összesen tíz szobát adhattak ki vendégeiknek - a második kerületi önkormányzat jegyzőjének jóváhagyásával. Az engedély kiadásakor rögzítették azt is, hogy ez ellen a szomszédok nem fellebbezhetnek.

"Az elragadó villa hangulatát emeli az olasz ízek tökéletes harmóniája" - hirdette magáról még idén szeptemberben is az Uhu Villa. A szálloda éttermét a Népszabadság Top 100 kiadványába is beválogatták, és egy Magyarországon megjelenő angol nyelvű kiadvány is többször díjazta "az év legromantikusabb éttermét". A kulináris örömök szakértői nem sejthették, hogy Loris, a milánói séf a lombard főváros nagy szállodáiban eltöltött évek után mindössze arra vállalkozik Budapesten, hogy egy másik étteremből átszállított ételt a "helyszínen saját edényekbe átrakva újra forralja, illetve átsüti a kiszolgálás előtt". Legalábbis elvileg csak erre szorítkozhat a séf, mivel az engedélyezett melegítőkonyha használatába csupán ennyi fér bele. Persze meglehetősen nehéz elképzelni a szimpla melegítést ott, ahol az étlapon például tokajiban grillezett libamáj szerepel, szeletelt almával, valamint kacsamell carpaccio aszalt szilvával. Bár az éttermi tevékenység egyáltalán nem volt engedélyezve, ám "saját személyes vendégek meghívását a tulajdonos részére megtiltani nem lehet" - olvasható az egyik razzia után készült iratban. Az önkormányzat érvelése szerint nem volt bizonyítható, hogy az étteremben nem a háziasszony meghívottai ücsörögtek. "Nagy a család, olasz tulajdonosról van szó" - reagált a HVG értetlenkedésére Bihari Istvánné.

Bár a szomszédok tapasztalataik sorolásával és az étterem hirdetéseivel folyamatosan bombázták az önkormányzatot, a tisztiorvosi szolgálatot és a fogyasztóvédőket, leplezze le és szankcionálja az éttermet, mindössze egyetlen hatósági ellenőrzés során sikerült "teljes mértékben bizonyítani" a vendéglátói tevékenységet. Akkor - a hivatalos megfogalmazással élve - nem csupán a magánszálláshely-szolgáltatást igénybe vevő szállóvendégek akadtak fenn az ellenőrzésen, hanem külső vendégek is. Ennek ellenére az önkormányzat nem a jogszabály által előírt bezáratásra, hanem csak a tevékenység beszüntetésére hívta fel a tulajdonost. Ezt észlelve a másodfokon eljáró közigazgatási hivatal megsemmisítette a határozatot, és új eljárásra utasította az önkormányzatot. Csakhogy később már egyszer sem sikerült bizonyítani az éttermi funkciót. Miután a szomszédok a hirdetéseket közvetett bizonyítékként próbálták felhasználni, azok lekerültek az internetes oldalakról. "Az újságcikkek, a hirdetések nem elegendőek, a hatóságoknak kétséget kizáró bizonyítékokra van szükségük, de a számtalan rajtaütésszerű ellenőrzés során sem sikerült ezeket begyűjteni" - nyilatkozta a HVG-nek Kolláth Adél II. kerületi aljegyző.

A bizonyítatlan tényállások listája meglehetősen terjedelmes: így például hiába állapította meg egy prospektus alapján a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, hogy a villa az épületen belüli fürdőmedence használatát is hirdeti - erről a honlapokon képeket is közöl -, az ellenőrzések során a medence mindig fóliával volt letakarva. A tisztiorvosi szolgálat kikötötte, hogy a medencét vendégek nem használhatják. "Senki nem is fogja, mert igény sincs rá" - erősítette meg Bihari Istvánné, hogy mindenben követik a hatósági előírásokat. "Azt sem hisszük el feltétlenül, hogy a reklámozott mosópor kiszedi a rozsdafoltot, nem?" - tette hozzá, színtiszta reklámmanipulációként állítva be saját hirdetéseik tartalmát. A helyhatóság szakemberei egy tavaly nyári ellenőrzés alkalmával elfogadták az egyik alkalmazott érvelését is, miszerint a szállóban nem fizetővendéglátás folyik, hanem a család barátai használják a szobákat.

A hatóságok végül ráuntak a szomszédok állandó panaszaira: hiába kértek újabb ellenőrzést az éttermi tevékenység leleplezése végett, elutasították, azzal az érveléssel, hogy a "bejelentés a korábbival azonos tartalmú volt, a vizsgálat mellőzhető". A Gazdasági Versenyhivatal sem találta a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartásnak, hogy az engedélye szerinti magánszállásadó az interneten négycsillagos szállodaként hirdeti magát. Ráadásul nem várt kormányzati segítséget is kapott az üzemeltető: 2004-től megszüntették a magán-szállásadói szobaszám-korlátozást, és azóta nemcsak magánszemély, hanem gazdálkodó szervezet is megkaphatja az engedélyt ezen a címen. Így 2006-ban a tulajdonosok helyett az Uhu Villa Kft. kérte meg ezt az engedélyt, amit hosszas jogi procedúra után idén ősszel meg is kapott.

Maga a cég évekkel ezelőtt adott le legutóbb mérlegbeszámolót a cégbíróságnak, 2003-ban 41,9 millió forintos árbevételről és 1,4 milliós adózott eredményről számot adva. Építményadót azonban pontosan fizet az önkormányzatnak - mondták a II. kerület illetékesei a HVG-nek. A kereskedelmi és a magánszálláshelyeket 2004 óta csak az különbözteti meg, hogy az épületet milyen célra építették, ám ilyen alapon akár a korábbi lakóépületből kialakított Gresham-palota is működhetne magánszállásadóként, ha nem kezdeményezték volna a lakások átminősítését - hívta fel a jogalkotók figyelmét a visszaélési lehetőségekre Tóthné Vizkelety Barbara. A Miniszterelnöki Hivatalból érkezett válasz szerint "a tárgykör kellőképpen szabályozott, azonban ha kétely merül fel a jogszerű működést illetően, úgy forduljon bizalommal az ellenőrzési jogkört gyakorló jegyzőhöz".

A hatóságok után a bíróságon folytatódhat a csata, mivel az Uhu Villa Kft. megbízottja szerint kártérítést követelnek a szomszédok közül legaktívabb Tóthné Vizkelety Barbarától, mivel ő - álláspontjuk szerint - jogaival visszaélve akadályozta az elmúlt években a magánszállás működését. Mindazonáltal a HVG úgy tudja, az olasz tulajdonos az épület értékesítését is tervezi.

KOMÁROMI BALÁZS