A Sugárútról (a mai Andrássy útról), a millenniumi építkezésekről és a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről is törvény rendelkezett, egy esetleges budapesti olimpiai pályázatot sem lehet másként tető alá hozni. A szabályozási környezet alkalmatlan egy-egy ilyen nagy nemzeti projekt megvalósításához, szükség van a pozitív diszkriminációra - indokolta a HVG-nek Szalay-Berzeviczy Attila, a 2005-ben 15 magyar nagyvállalat által alapított Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) elnöke, miért van szükség szerinte olimpiai törvényre. A jogszabály tervezetét a BOM szakértői és az általa felkért Siegler ügyvédi iroda dolgozták ki. A szöveg egyelőre nem publikus, a BOM a javaslatot a budapesti olimpiai pályázat előkészítését júniusi határozataiban ötpárti konszenzussal támogató fővárosi közgyűlés frakcióvezetőinek és a városvezetőknek küldte el, s amikor ezen a szűrőn túljut, akkor egyeztet róla a parlamenti frakciókkal és a kormánnyal. A cél a tervezet jövő évi elfogadtatása - és a 2020-as nyári játékok megpályázása.

A magyar olimpiarendezés ötletét először Orbán Viktor kormányfő vetette fel 2001-ben, a Medgyessy-kabinet 2003-ban azonban úgy döntött, nem támogatja azt. A BOM törvény-előkészítő akciója bevallottan arról is szól, hogy politikailag semlegessé tegye az ügyet, s a fővárosi ötpárti egyetértést parlamenti szintre próbálja emelni. Ha az Országgyűlés elfogadja a törvényt, akkor 2009. január 1-jétől a BOM helyét átvehetné a jogszabály által létrehozott pályázat-előkészítő bizottság, amelynek az olimpia ügyét kell képviselnie a soron következő nemzeti fejlesztési tervek előkészítése során, leltárt kell készítenie arról, mire van szükség a pályázathoz, építenie kell a nemzetközi kapcsolatokat, illetve megoldást kell találnia a pályázat finanszírozására - sorolta a Budapesti Értéktőzsde elnökeként is dolgozó BOM-elnök. Utóbbi feladat 5-6 milliárd forint előteremtését jelentené, ami a BOM-elnök szerint döntően a személyi jövedelemadó 1 százalékaiból, valamint szponzoroktól jöhetne össze. A pályázatot 2011-ben kell beadni, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig 2013-ban dönt a helyszínről. Budapest máris lemaradásban van: Prága már bejelentette, hogy jelentkezik a 2016-os olimpia rendezésére - bevallottan azért, hogy 2020-ra felkészült legyen -, a 2012-es játékokat rendező London pedig hétfőn jelentette be, hogy támogatja egy 2020-ra pályázó, még meg nem nevezett indiai város kandidálását.

A BOM törvénytervezetét megütközéssel fogadták a Magyar Olimpiai Bizottságnál (MOB), mivel szerintük minden olimpiával kapcsolatos ügy az ő hatáskörükbe tartozik, így nehezményezik, hogy a tervezetet még csak nem is látták. Bár Schmitt Pál MOB-elnök a debreceni ifjúsági olimpiai pályázatról tartott sajtótájékoztatón még úgy fogalmazott, "nagy célunk a 2020-as olimpia rendezése", ez az elszántság tíz nap alatt elillant. Hétfőn ugyanis a Schmitt tiszteletbeli elnökségével szintén a MOB-on belül működő Olimpiai Bajnokok Klubja nyílt levelet tett közzé, amelyben arról értekezik, hogy "távolinak érzi" egy budapesti olimpiai játékok rendezését, s miután ez a 2020-ig tervező sportstratégiában sem szerepel, arra kéri a "budapesti olimpia megrendezésére alakult mozgalom vezetőit", hogy a céljuk népszerűsítésére fordított pénzzel inkább a mai sportot támogassák. Ezt egyébként a MOB-elnök maga is többször felvetette, felhánytorgatva, hogy a BOM elszipkázta tőlük a támogatókat. Szalay-Berzeviczy szerint ezzel szemben inkább a szponzorok elüldözéséről van szó, amelynek a jelek szerint hatékony módja a Magyarország vezető vállalatai által létrehozott olimpiai mozgalom MOB által történő támadása.