HVG

Az igazgató úrnak az volt a legnagyobb problémája, hogy miért nem tudjuk bővíteni a jégpálya kapacitását - mesélte a 2010-es ifjúsági olimpiai pályázatukat bemutató sajtótájékoztatóján a Debrecenben működő National Instruments Europe Kft. egyik vezetőjéről Kósa Lajos. A megszállott amatőr hokijátékos debreceni polgármester ezzel a történettel érzékeltette, hogy a befektetők számára sokat nyomnak a latban a sportolási lehetőségek, s hogy a városban tavaly november óta létrejött 2 ezer új munkahely valószínűleg annak is köszönhető, hogy Debrecen a magyar átlagnál sokkal több sportlétesítményt képes felmutatni.

Az első ifjúsági olimpiára való jelentkezés ötlete is a további fejlesztési lehetőségek kiváló apropójaként foganhatott meg a debreceni városvezetőkben. Attól függetlenül, hogy a pályázat nem az ebbéli elhivatottságát sokszor hangoztató Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ötlete volt, a MOB Debrecen mögé állt. Az sem volt akadály, hogy egy sor feltétel a jelentkezés beadása után is bizonytalan volt, így például az is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) mit tervez a szponzorpénzekkel, mekkora hányadát hagyná a szervezőknél, illetve maga is beszállna-e a játékok finanszírozásába. Idő sem volt sok az előkészítésre: a MOB augusztus közepén kapta meg a játékok rendezésének feltételeit tartalmazó ismertetőt, a város pedig augusztus 31-én már jelezte a NOB-nak, hogy pályázni fog. Közben azonban még hivatalosan is meg kellett szerezni a MOB támogatását. Ezt egy sebtében összerántott elnökségi ülésen - amelyet az akkor éppen az oszakai atlétikai világbajnokságon tartózkodó Schmitt Pál MOB-elnök telefonja ihletett - meg is kapta a debreceni pályázat. Ezután már nem volt akadálya a kormánygarancia kérésének, amivel szintén sikerrel jártak a szervezők, majd időben beadták a pályázatot.

Nagy volt a bizakodás az e hét hétfői döntés előtt, amelyben a NOB kijelölte a februári döntésig versenyben maradó városokat. Csakhogy a Schmitt Pál által a debreceni pályázat előnyeként hangoztatott érvek - amelyek szerint például az ifiolimpián 3500, illetve 800 főben limitált a versenyzők és kísérők száma, azaz sokkal szerényebb városkapacitás is elégséges lehet a sikerhez - végül hátránnyá váltak. A második körbe Athén, Bangkok, Moszkva, Szingapúr és Torino került be, az egyébként hetedik helyre sorolt Debrecen Poznant és Guatemalavárost megelőzve, Kuala Lumpur mögött végzett, és elvérzett. A döntés napján kiadott közleményében a MOB-elnök is úgy vélte, hogy a NOB, miután nem ismeri a várható érdeklődést, biztosra kívánt menni. Azaz olyan városokat juttatott tovább, amelyek az érdeklődőket és a résztvevőket akkor is el tudják helyezni, ki tudják szolgálni, ha létszámuk jóval meghaladja a tervezettet. Ez Schmitt szerint akár 30-50 ezres, egyszerre megjelenő vendégszámot jelenthet. Mivel a második körbe jutó városok már többször bizonyították, hogy képesek ilyen nagyszabású rendezvény lebonyolítására - hiszen Athén, Moszkva és Torino már rendezett nyári vagy téli olimpiát, Bangkok és Szingapúr pedig Ázsiai Játékok és NOB-ülés színhelyei voltak már -, utólag a NOB-döntés Schmitt számára sem volt meglepő.

A debreceni pályázat 11-12 milliárd forintos költségvetéssel számolt, amiből 5-6 milliárd forintot vitt volna el a rendezés, 6 milliárdot pedig fejlesztésre fordítottak volna. Kósa hangsúlyozta, csak olyan létesítményeket terveznek, amelyekre egyébként is szüksége van a városnak. A tervek között szerepelt a nagyerdei futballstadion felújítása, a Vekeri-tavaknál 15 éve elkezdett, de pénz hiányában befejezetlen kajak-kenu és evezőspálya megépítése, amelynek 10 milliárd forintosra becsült költségét részben a vízügyi tárca állta volna. A büdzsé nem tartalmazta a 30 ezer hallgatót oktató Debreceni Egyetem ifiolimpiától független, 2010-ig tervezett 1,5 milliárd forintos sportlétesítmény-építési és -korszerűsítési, illetve kollégiumiférőhely-bővítési programját - előbbiben egyebek mellett egy nagy edzőcsarnok építése és a teniszpályák felújítása szerepel. Ezeken kívül a magántőke beruházásaként a minőségi szállodai kapacitás körülbelül ötszáz férőhelyes bővülésével kalkuláltak a szervezők.

"A nagyerdei stadiont 2010-ig felújítjuk, és az egyetemi fejlesztések is mind megvalósulnak" - mondta a számukra kedvezőtlen hétfői döntés után a HVG-nek Orendi Mihály, a Debreceni Sportcentrum Kht. ügyvezető igazgatója. A futballstadion szerinte - a Bajnokok Ligája selejtező körében idén a Debrecent búcsúztató svéd Elfsborg 20 ezer nézőt befogadó stadionjának költségei alapján - 3,5 milliárd forintból felépülhetne. A 15 ezer férőhelyesre tervezett, a jelenlegi négysávos rekortános futópálya megtartásával tervezett, bővíthető futballaréna költségeibe a csapatot működtető zrt-nek és a magántőkének is be kell szállnia - mondja Orendi.

A sportváros titulust az elvérzett pályázat után sem akarja feladni Debrecen. Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke már bejelentette, hogy a 2009-es teremfoci- (futsal) Európa-bajnokságra (Eb) beérkezett pályázatok közül Budapest és Debrecen közös kandidálását támogatja, ami attól függetlenül sokat nyomhat a latban, hogy ajánlása a szintén elvérzett magyar-horvát 2012-es Eb-pályázat utáni kárpótlásnak tűnik. Ennél nagyobbat szólhat a 2010-es vízilabda-Eb-re tervezett együttes jelentkezés, mivel ott a partnerváros Nagyvárad. A decemberi rövidpályás úszó-Eb-n Debrecenben ülésezik az európai úszóvezérkar, s bár korábban az ifiolimpiában reménykedő debreceniek kérték, hogy a 2010-es Eb-ről szóló döntést halasszák jövő év márciusára - mivel a két rendezvényt egyszerre nem tudták volna lebonyolítani -, most azért lobbiznak, hogy az Európai Úszóliga mégis itt jelölje ki a helyszínt.