Megfizetési meghagyás
Júliustól árbevételük fél százalékára is megbüntethetők azok a cégek, amelyek bejelentés nélkül kölcsönöznek munkaerőt kézbesítési feladatokra. A szigor oka, hogy egyre többen törtek be a posta felségterületére.
Egy munkaügyi salátatörvényben rejtette el a más esetekben inkább a szabad verseny mellett kardoskodó liberális gazdasági miniszter, Kóka János a postáról szóló jogszabály módosítását, amely megerősítette a Magyar Posta még megmaradt monopóliumát, vagyis a legfeljebb 50 grammos és 238 forintnál olcsóbb küldemények kizárólagos kézbesítési jogát. Az elmúlt években ugyanis egyre többen, elsősorban közművállalatok és önkormányzatok éltek azzal a lehetőséggel, hogy az alkalmanként akár több tíz- vagy százezer számlalevelet, értesítőt vagy helyi adóegyenleget saját levélként, a Magyar Posta megkerülésével kézbesítsék ki ügyfeleiknek, amivel jelentős pénzt takarítottak meg önmaguknak - és közvetve a címzetteknek is. A budapesti távhőszolgáltató, a Főtáv Zrt. például 20 százalékos költségcsökkentést tudott így elérni, a 13 ezres kisváros, Budakeszi polgármesteri hivatala pedig levelenként 5-10 forintot spórolt meg azzal, hogy saját szervezésben oldotta meg a kézbesítést.
A posta szemszögéből ugyanakkor minden egyes ilyen ügyfél elvesztése - a küldemény súlyától függően - levelenként 62-90 forint bevételkieséssel jár, ráadásul éppen abban az üzletágban, amely képes nyereséget produkálni. Miután a költségvetésnek sem jött volna jól, ha a posta épp csak egyensúlyba került gazdálkodása megint veszteségessé válik, a kormány inkább mentőövet dobott az állami vállalatnak, és megpróbálta korlátok közé szorítani az elharapózó gyakorlatot.
A gyakorlat lényege pedig az, hogy a küldemények feladói többnyire nem saját, hanem kölcsönzött munkaerővel vagy erre a célra szerződött magánszemélyekkel, vállalkozással hordatják ki a leveleket. Így még akkor is rugalmasabb és olcsóbb a kézbesítők foglalkoztatása, ha egyébként jogkövető módon minden közterhet megfizetnek utánuk. Az élelmes közműcégek sorában az elsők között volt például a Budapesti Elektromos Művek Nyrt., amely éppen egy korábbi postás, a csomagüzletág volt értékesítési vezetője, Deák György által eredetileg futárpostai tevékenységre gründolt, majd munkaerő-kölcsönzésre átállt cég, az IPSZSZ Kft. dolgozóit foglalkoztatta ügyfélszolgálati munkatársként, beleértve ebbe a kézbesítői tevékenységet is. 2003. január 1-jén kezdett ezzel foglalkozni a francia tulajdonban lévő gáz- és elektromos művek, a Dégáz és a Démász Zrt. közös cége, a Délalföldi Leolvasó Szolgáltató Kft. is. A már említett Főtáv Zrt. pedig a többiek kedvező tapasztalatai alapján 2005-ben kezdett elszakadni a Magyar Postától, és 2007 tavaszára Budapest 23 kerületéből már 21-ben a Zalen Kft.-től vásárolt technológiával végezte a vonalkódos számlázást és kézbesítést.
Ennek vetett véget az április 1-jén életbe lépett törvénymódosítás, amellyel kizárták a saját kézbesítés fogalmából azokat az eseteket, amikor a feladó nem a vele munkaviszonyban álló dolgozóval juttatja el a levelet a címzetthez, hanem kölcsönzött munkaerővel, illetve megbízói, vállalkozási szerződés keretében. Bár a parlamenti vitában felmerült, hogy nem kellene visszakényszeríteni a postai szolgáltatásnak ezt a szegmensét a monopólium körébe, hiszen az önkormányzatok még közpénzt is spórolnak a kialakult gyakorlattal, a többség elvetette az MDF-es Katona Kálmán erre vonatkozó javaslatát. Így július 1-jétől a feladótól és a címzettől különböző harmadik személy, illetve szervezet már csak akkor végezhet postai szolgáltatást, ha regisztrálja magát a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. A kormányzati indoklás szerint az állami kontroll a fogyasztók érdekét szolgálja.
A regisztrációra azonban éppen a saját kézbesítés legelterjedtebb formájának esetében nincs esély, a bérbe adó vállalkozás ugyanis hivatalosan csak munkaerő-kölcsönzést végez, nem pedig postai tevékenységet, így nem is regisztráltathatja magát postai szolgáltatóként. Felháborodással fogadták a jogszabály módosítását a Főtáv Zrt.-nél is. Mint a pénzügyi igazgató, Kiss Gábor elmondta, a távhőszolgáltatás alapdíját is befolyásolhatja, hogy az új szabályozás miatt fel kellett hagyniuk a saját kézbesítés kialakult gyakorlatával, és kénytelenek ismét a Magyar Posta drágább szolgáltatását igénybe venni. A Magyar Posta levélüzletágának értékesítési igazgatója, Bereczki László viszont egyértelművé tette, hogy jogi eszközökkel is fellépnek "az illegális tevékenységet végző, konkurens szolgáltatókkal szemben", bár hozzátette, hogy nem jogi eszközökkel, hanem professzionális szolgáltatással akarnak maguknak üzletet szerezni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság mindenesetre az árbevétel fél százalékára - vagy az árbevételre vonatkozó adat híján 100 ezer forinttól 10 millió forintig - bírságolhatja azt, aki regisztráció nélkül munkaerőt kölcsönöz, vagy szerződik egy cég vagy egy intézmény saját leveleinek kikézbesítésére.
A Magyar Posta logikája persze érthető, hiszen ha éppen a nyereséges tevékenységét, vagyis az üzleti levelezést nyúlják le tőle, akkor nehezen tudja fenntartani a több mint 2700 postahivatalt, és nem tud foglalkoztatni 38 ezer dolgozót. A HVG érdeklődésére a Magyar Postánál azt nem tudták ugyan megmondani, mekkora veszteséget okozott a saját kézbesítés elterjedése, ám azt nem rejtették véka alá, hogy a céget érzékenyen érintette egy-egy akkora ügyfél önállósulása, mint az Elmű vagy az ÉMÁSZ Nyrt. A Magyar Posta attól is tarthatott, hogy "saját kézbesítés" címén olyan cégek furakodnak be a piacára, amelyek hosszabb távon alternatív szolgáltatóvá válhatnak.
A liberalizáció azonban a jelek szerint várat magára, az Európai Parlament közlekedési bizottsága ugyanis a minap úgy foglalt állást, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok esetében a nemzeti posták monopóliuma a korábban tervezett 2009 helyett 2013-ig megmarad, és várhatóan ez a javaslat kerül ősszel a végső szót kimondó Miniszterek Tanácsa elé is. Igaz, 2013-ig a Magyar Postának egy szavazat híján akár a 25 százaléka is magánkézbe kerülhet, az Országgyűlés ugyanis erről határozott júniusi utolsó ülésén az állami vagyonról szóló törvényben. Bár a szocialisták igyekeztek hangsúlyozni, hogy egyelőre állami tulajdonban akarják tartani a Magyar Postát, a liberalizáció beköszöntének idejére valószínűleg nem csak az állam lesz tulajdonos benne. A HVG úgy tudja, az állami vagyonkezelőnél két megoldást vizsgálnak annak megakadályozására, hogy fürge vállalkozások idő előtt kimazsolázzák a nyereséges tevékenységeket. Az egyik lehetőség, hogy a Magyar Posta stratégiai partnerrel, például bankkal alakít közös gazdasági társaságot egy-egy résztevékenységére, a másik pedig az, hogy pénzügyi befektető bevonásával a postán belül erősítik meg az egyes üzletágakat.
SZABÓ YVETTE