2008. április. 09. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. április. 09. 19:02 Kontúr

Iftikhar Csaudri: a pakisztáni demokrácia ügyvédje

Felszabadítónak kijáró tisztelettel és rajongással üdvözölték szülővárosában, Kvettában a minap országjárásra indult Iftikhar Csaudrit, a pakisztáni legfelsőbb bíróság volt elnökét, akit házi őrizetéből - több kollégájával együtt - a múlt hónapban engedett szabadon az új iszlámábádi kormány.

"Sokáig éljen a főbíró!" - kiabálta a tömeg Beludzsisztán tartomány székhelyén, ahol Csaudrit nemcsak virágeső fogadta, de biztonságára páncélozott szállítójárművek és terroristaellenes elitkatonák is vigyáztak. Nem csoda: a főbíró a Pervez Musaraf elnökkel szembeni ellenállás szimbólumává vált Pakisztánban, miután jó egy éve az államfő menesztette a legfelsőbb bíróság éléről. Csaudri továbbra is főbírónak tekinti magát, de mint ügyvédje közölte, a következő lépésével megvárja, hogy az új kormány valóban teljesíti-e ígéretét, és visszahelyezi-e őt hivatalába.

Az alsó középosztálybeli családban született, 60 éves Csaudri a kvettai egyetemen tanult jogot, és pályafutását is a nyugat-pakisztáni városban kezdte. Szakmailag mindenevőnek bizonyult, foglalkozott polgári és büntetőjoggal, adóügyekkel, végül alkotmányjogász lett, és az ezredfordulón a beludzsisztáni legfelsőbb bíróság éléről választották a szövetségi legfelsőbb bíróság tagjává. Akkor még elfogadta az 1999-ben puccsal hatalomra jutott Musaraf által bevezetett szükségállapotot, 2002-ben pedig arra is áldását adta, hogy a tábornokot katonaként elnökké válasszák. Ám amikor 2005-ben a testület elnökévé emelték, önállósította magát. Először a jogellenes letartóztatásokat kezdte piszkálni, az eltűntek sorsa után kutatva. Az ország történetének legfiatalabb legfelsőbb bírósági elnökeként külön emberjogi tagozatot hozott létre a testületben, borsot tört a kormány orra alá szabálytalannak ítélt privatizációs ügyletek törvénytelennek nyilvánításával, és magára haragította a titkosszolgálatokat is, amelyeket rákényszerített annak elismerésére, hogy emberek tucatjait vették titokban őrizetbe. A veszélyt szimatoló Musaraf tavaly márciusban - korrupció és hozzá nem értés vádjával - hiába menesztette Csaudrit, a jogásztársadalom és az ellenzék mögé állt. A Musaraf tavaly októberi, másodszori elnökké választását már alkotmányellenesnek tartó bírót feleségével és négy gyermekével együtt házi őrizet alá helyezték, ahonnan a család öt hónap után szabadult. A nyugati hatalmak nem álltak ki Csaudri mellett, legalábbis nem konfrontálódtak miatta a Musaraf-rezsimmel, de Pakisztán "elfelejtett hősét" az amerikai National Law Journal tavaly a jogi szaklap történetében az első nem amerikaiként az év jogászává választotta.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.