Egyre több jel utal arra, hogy tízéves fennállása során először recesszió felé tart az eurózóna gazdasága, elsősorban az infláció és az emelkedő élelmiszerárak miatti lanyha lakossági fogyasztás, az export visszaesése, valamint az erős euró miatt. A zóna gazdasági teljesítménye a második negyedévben 0,2 százalékkal zsugorodott az első negyedévhez képest (éves szinten az átlag 1,5 százalék), miközben az infláció júliusban rekordmagasságba, 4,1 százalékra emelkedett. A legkiábrándítóbb a 15 tagú övezet motorja, a német gazdaság helyzete, ahol a második negyedévi 0,5 százalékos visszaesés után először látszanak konkrét jelei a recesszió veszélyének. Hasonlóan lehangoló a negyedéves kép Francia- és Olaszországban (egyaránt 0,3 százalékos visszaesés), s csak alig jobb a teljes, 27 tagú EU állapota (-0,1). A fekete bárány a sokáig mintaként emlegetett Észtország, ahol a második egymás utáni negyedévben mértek visszaesést (-0,9), és már határozott recesszióról beszélnek. Siralmas képet fest az eurózóna vártnál gyengébb, -0,6 százalékos második negyedévi ipari teljesítménye; a legrosszabb eredményt, 9 százalékos visszaesést az ingatlanpiaci és építőipari válsággal küszködő Spanyolország mutatta.