Vízhiány az Amazonason
Rendkívüli állapotot hirdetett a brazil kormány a világ legbővizűbb folyójaként emlegetett Amazonas menti területek...
Rendkívüli állapotot hirdetett a brazil kormány a világ legbővizűbb folyójaként emlegetett Amazonas menti területek egy részén, mivel a folyó vízszintjének évtizedek óta nem tapasztalt esése miatt lehetetlenné vált a hajózás, és ezzel települések, köztük nagyvárosok tucatjai záródhatnak el a külvilágtól. Az Amazonas perui szakaszán, Iquitos város közelében a minap kritikusnak minősített vízszintsüllyedést jegyeztek fel. A 6437 kilométer hosszú Amazonason - amely a Nílus után a világ második leghosszabb folyója -, valamint vízgyűjtő területének többi folyóján helyenként 3 méteres szintesést észleltek. A vízhozam a perui szakaszon az átlagos másodpercenkénti 25 ezer köbméternek a felére, 12 ezer köbméterre zuhant. Szakértők szerint a jelenségnek nem a globális felmelegedés az oka, hanem az Amazonas menti őserdőkben tapasztalható illegális fakivágás és -égetés, valamint az utóbbi években Közép-Amerikában felerősödött, az Andok térségében viszont meggyengült hurrikántevékenység, amely az eddigieknél később és kevesebb esőt hoz. A helyzetet enyhíti, hogy az Iquitostól északra, Ecuador felől az Amazonasba folyó Napo és a Kolumbiából érkező Putumayo vízszintje nem csökkent jelentősen.