Magyarországnak három igazán ütőképes terméke van: a tudás, a logisztika és a turizmus - e kijelentéssel lepte meg hallgatóságát Kóka János gazdasági miniszter a minap, amikor méltatta, hogy Európa vezető gyógyszergyártója, a Sanofi-Aventis 14 millió eurós beruházással a cégcsoporthoz tartozó Chinoin Zrt.-nél hozott létre új kutató-fejlesztő központot. Ennek a sorsa azonban az avatóünnepség ellenére bizonytalan, a cégnél egyelőre ugyanis kivárnak az újabb projektek elindításával és így a kutatói létszám bővítésével is, aminek több oka van. "Kanadában a Sanofi-Aventis jogvitába keveredett egy generikusgyógyszer-gyártóval. Bár a pert megnyertük, komoly veszteségeket kellett elkönyvelnünk" - mondta a HVG-nek Orosz Jenő, a cég kommunikációs vezetője, aki azt sem titkolta, hogy a késlekedés másik oka a gyógyszerár-támogatási szabályok körüli bizonytalanság.

Ha az Országgyűlés a beterjesztett változatban fogadja el a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, szakértői becslések szerint a Sanofi-Aventisnek csaknem 9 milliárd forintot kell jövőre befizetnie forgalma után az egészségbiztosítási alapba, és a parlament egészségügyi bizottsága által támogatott módosító indítványok elfogadásával ez az összeg még nőhet is. A többletterheket legfeljebb enyhíti, hogy 2007-ben a kutatás-fejlesztési ráfordításokkal mérsékelhető lesz a 4 százalékos szolidaritási adó - hivatalos nevén: különadó - alapja, amit Kóka épp az átadási ceremónián jelentett be, megelőlegezve a másnapi kormánydöntést (lásd Fókuszban című rovatunkat a 6. oldalon). "Ez mindössze a megszorításokból eredő többletköltség egytizedét kompenzálja" - mondta a HVG-nek Frédéric Ollier, a Chinoin vezérigazgatója, utalva rá, hogy a Gyurcsány-csomag összességében mintegy 10 milliárd forinttal rontja a cég eredményét. Ennek ellenére a Chinoin sem leépítést, sem termeléscsökkentést nem tervez, "legfeljebb kevesebb befektetést hajtunk végre Magyarországon" - jósolta Ollier, megjegyezve, hogy a fejleszthető telephelyek között vannak olasz- és spanyolországiak is. A kormányzatnál kiharcolt adókedvezmény ugyanakkor lecsillapította az Audi Motor Hungária Kft. háborgó vezérkarát (lásd Audi-szolidaritás című írásunkat a 109. oldalon).

Versenyben állt Budapest egy ideig a Microsoftnál is, amely új kelet- és közép-európai szolgáltató központjának keresett alkalmas helyszínt, végül azonban Bukarestre szavazott. A hozzá hasonlóan a magyar piacon szintén régi motorosnak számító szoftveróriás, a több mint 120 országban tevékenykedő SAP azonban a HVG információi szerint 2007 elején további üzletágat telepít regionális központjába. "Elsősorban az új olaj- és hadiipari megrendelések kiszolgálását segíti a még tavaly létrehozott központ bővítése, a munkatársak létszáma jövőre elérheti a háromszáz főt is" - mondta Vahl Tamás, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, megjegyezve, hogy a döntésben némi céges igazságérzet is megmutatkozik. Mert bár Budapesthez hasonló előnyöket képes felmutatni Prága is, ám ott már működik egy SAP regionális központ.

A realitásokkal számot vetve a gazdasági tárca a kutató-fejlesztő és regionális szolgáltató központok Magyarországra csábításában lát lehetőséget az utóbbi években nagyjából az évi 4 milliárd euróra beállt tőkeimport szinten tartására, arra ugyanis egyre kevésbé számíthat, hogy a többezres létszámot foglalkoztató, hatalmas szériákat produkáló ipari cégek közül újabbakat is meg tud nyerni a letelepedésre. A bruttó bérköltségek gyors növekedését nem követte kellő ütemben a hatékonyság javulása, aminek következtében Magyarország vonzereje csökkent - állapította meg a tárca egyik elemzése. A zöldmezős beruházások korszakát azonban csak fokozatosan váltja fel a fehérgalléros munkaerőre alapozott tőkeimport időszaka, amit jól jelez, hogy az Audi-nagyságrendhez - azaz az évi 200-300 millió euróhoz - viszonyítva eltörpül a 2006-ban a szolgáltatások területén eddig bejelentett beruházások értéke (lásd táblázatunkat a 111. oldalon). A következő hónapokban további globális szolgáltatók érkezése várható, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-t ugyanis - a cég közlése szerint - a közelmúltban több mint húsz ilyen cég kereste meg. Az ITDH idei ranglistáján előkelő helyet foglal el a General Electric bankcsoportjához tartozó Budapest Bank (BB), amely új bankműveleti központot alakít ki - Békéscsabán.

A Csaba Center emeletén nyár közepe óta üzemelő részleg telefonos ügyfélkiszolgálással, lakossági hitelbírálattal és a kintlévőségek behajtásával foglalkozik. A helyben kiválogatott munkatársak létszáma a tervek szerint az év végére 130-ra nő, 2008-ban pedig már 530 telebankos dolgozó intézi az érdeklődők ügyeit. A békéscsabai letelepedést főként az motiválta, hogy a pénzintézet kinőtte fővárosi irodáit. Az első három-öt évben az 1,2 milliárd forintra tehető beruházás inkább csak viszi a pénzt - mondta a HVG-nek Cs. Tóth Marianna szóvivő -, hoszszabb távon azonban már megtakarítást jelent, mivel Békéscsabán a bérleti és irodaüzemeltetési díjak átlagosan 30 százalékkal alacsonyabbak, mint a fővárosban. Budapest már amúgy is zsúfolt regionális háttérszolgáltató hivatalokkal, a rátermett dolgozók kínálata egyre szűkül, a telefonos munka monotonitása miatt nő a dolgozói fluktuáció.

Az álláskeresők száma Békés megyében 20 ezer körül van - már az első 130 meghirdetett állásra kétezren jelentkeztek -, a BB így joggal remélheti, hogy új munkavállalói sokkal jobban ragaszkodnak állásukhoz. A bank a munkanélkülieket alkalmazó cégeknek járó normatív állami támogatást veheti igénybe, amelynek mértéke a munkanélküliség fokozatának függvényében a bérjellegű kiadások - bér és járulékok - 50-100 százaléka, maximum egy évre, amennyiben a cég legalább egyéves továbbfoglalkoztatást vállal. Ezenfelül a békéscsabai önkormányzat 105 millió forint támogatást helyezett kilátásba, ha valóban létrejön az ígért 530 munkahely. Az új munkatársak kiválasztására és képzésére a BB 600 millió forintot fordít - az 1,2 milliárdos beruházási értéken felül.

A mai számítógépes kapcsolatokkal mellékes, hogy a telebankos alkalmazottak a budapesti épületben ténykednek-e, vagy attól több száz kilométerre - jegyezte meg Tamás Péter, a bankműveleti központ vezetője. Mindemellett a plázatetőn kialakított irodák alighanem kiállják az összehasonlítást a bankvilág gazdagabbjaival is. Mi több, a dolgozók fitneszszobákban regenerálódhatnak, ami nem valamilyen önzetlen munkaadói juttatás, hanem nagyon is kiszámított munkaszervezési fogás. Az irodai szalagmunkásoknak szó szerint éjjel-nappal állniuk kell az ügyfelek telefonos rohamát, teljesítményüket számítógépes rendszer méri, javadalmazásuk - amely bizalmas információnak számít - részben azon is múlik, hány klienssel foglakoznak, és hogyan. A BB csabai kirajzása nem magyar találmány: a GE Money Csehországban a prágai székhelyű bankérdekeltsége háttérhivatalának egy részét nemrég Ostravába költöztette.

Könyvelési-pénzügyi szakértelmet igénylő munkakörökbe hirdet felvételt a Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató, amely Budapesten alakítja ki regionális szolgáltató központját. Folyamatosan keresi a pénzügyekhez és számvitelhez értő informatikai ügyintézőket az Electronic Data Systems (EDS) is - mondta a HVG-nek Szakáll László ügyvezető igazgató. A világviszonylatban az üzleti kiszervezések atyjának tekinthető EDS 15 éve létesített magyar központjában jelenleg 1400-an dolgoznak, olyan cégeknek nyújtanak szolgáltatásokat, mint a General Motors vagy az ABN Amro Bank. Több mint száz fővel bővíti az idén júniusban létrehozott, jelenleg nyolcvan munkatárssal üzemelő információbiztonsági és IP-alapú telefonközpontokat kiszolgáló budapesti globális központját a Citibank International Plc. is. A HVG információi szerint a következő fél évben három-négyszáz főre, jövőre pedig akár nyolcszázra is duzzadhat az integrált számítástechnikai rendszerek szállítására szakosodott Unisys magyarországi központja, amely egyelőre hatvan-nyolcvan fővel üzemel. Utóbbi esetében a helyszín kiválasztásában közrejátszott, hogy a regionális elemzést készítő hölgy nagyapja magyar származású volt.

A kormányzat 10 millió eurót meghaladó értékű beruházás esetén kiemelten kezeli a kutató-fejlesztő és szolgáltató központok letelepedését, az EDS például 2,37 milliárd forintos, a SAP pedig 979 milliós fejlesztési támogatásban részesült. Emellett a cégek fejlesztési adókedvezményt, különféle képzési és foglalkoztatási támogatásokat vehetnek igénybe. Nem minden cég tolong azonban az állami apanázsért. Az idehaza több mint nyolcszáz embernek munkát adó, globálisan működő, elsősorban ügyfélkapcsolati szolgáltatásokkal foglalkozó amerikai Sykes például egy fillér adókedvezményt vagy állami támogatást sem vett eddig igénybe. "Az üzletág gyors és rugalmas alkalmazkodást követel, a kedvezményekhez pedig szigorú feltételek kapcsolódnak. Egy Nasdaqon jegyzett cég pedig nem engedheti meg magának, hogy adott esetben vissza kelljen fizetnie a támogatást" - mondta a HVG-nek László György, a Sykes Enterprises Inc. délkelet-európai vezérigazgatója.

"Régiónkon belül a cégek a nyelvtudást, a tapasztalatot és a költségeket mérlegelik" - mondta a HVG-nek Tóth Vazul, a Deloitte Zrt. vezető tanácsadója. Szerinte Prágának az angol, Budapestnek a német, Bukarestnek pedig a francia nyelvtudásban van relatív előnye, a munkatapasztalatok szempontjából nincsenek nagy különbségek a rivális fővárosok között, a munkaerő költségeit tekintve pedig Csehország és Magyarország átlagosan 10-15 százalékkal drágább, mint Lengyelország. Hosszú távon azonban a fejlődés gátjává válhat Magyarországon a megfelelő munkaerő hiánya. Vahl Tamás szerint például kevés a közgazdasági és műszaki ismeretekkel is felvértezett pályakezdő. További németül beszélő ügyfélszolgálati munkatársak felvételét tervezi Pécsett az elsősorban németországi cégeknek szolgáltató Buw Hungary Telefoninformációs Kft. "Akár húsz-harminc ember betanítását is el lehetne kezdeni, ha volna elég alkalmas jelentkező" - számolt be a HVG-nek Kendeffi Attila, a cég ügyfélszolgálati igazgatója.

A szolgáltató központokban a pályakezdőket 200-250 ezer forintos bruttó fizetéssel veszik fel - mondta a HVG-nek Buda Szabolcs, a Jobpilot munkaerő-közvetítő és tanácsadó ügyvezetője -, ám néhány éven belül a bérek meredeken emelkedhetnek, elérhetik a 300-350 ezer forintot. Ennél jóval többet, akár évi 60-70 ezer dollárt is megkereshet majd 85-95 magasan kvalifikált munkatárs az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezetének (FAO) budapesti regionális szolgáltató központjában - már amennyiben a szervezet november végén Magyarországra voksol. Ám ez nem lesz könnyű menet, mivel Olaszországban komoly költözésellenes lobbi működik, annak ellenére, hogy nem szűnnének meg munkahelyek, tekintve, hogy a római központból a következő egy-két évben nagyjából ennyi ember megy nyugdíjba.

HOMONNAI GÁBOR