Halált megvető bátorsággal sétált be az egészségügyi miniszter múlt pénteken az oroszlán barlangjába, egészen pontosan a Körcsarnokba. A betevőjüket féltő gyógyszerészek szépen szervezett gyülekezete fütyült és hurrogott, de azért meghallgatta Molnár Lajost, aki a patikaliberalizáció mellett érvelt. A tárca tervei szerint megszűnne a jelenleg működő 2 ezer patika védett monopolhelyzete, és akár egymás mellett is nyithatnának boltot gyógyszerészek - igaz, csak azok, akik többletfeladatot vállalnak. A javaslatban szerepel egy gesztus is a Magyar Gyógyszerészkamara tagjainak címezve, miszerint korlátoznák a patikaláncok térnyerését, és az új üzletekben többségi tulajdonos továbbra is csak diplomás gyógyszerész lehetne. Teljes jogú gyógyszer-kiskereskedővé válhatna a kórházakban működő félszáz, úgynevezett zárt forgalmú patika is, amelyek most csak a helyben felírt receptekre szolgáltathatnak ki orvosságot. Továbbra is megmaradna a kis forgalmú, vidéki patikák állami támogatása, ugyanakkor a gyógyszerbiztonsági szabályok betartásával áruházláncok vagy benzinkutak is tarthatnának néhány tucat egyszerűbb, recept nélkül kapható gyógyszert.

A vényköteles gyógyszerekből 2004-ben 360 milliárd, a receptmentes szerekből pedig 74,5 milliárd forintért forgalmazott a 2 ezer patika, az előbbieken átlagosan 10, az utóbbiakon 20 százalék körüli kiskereskedelmi árrést realizálva. A beígért verseny nyilván csökkentené az árrésen belüli, de a gyógyszerek mellett számos más termék, például kozmetikumok értékesítéséből is származó profitot - elsősorban a városokban, de aligha járna azokkal a veszélyekkel, amelyeket az utóbbi hónapokban olyan sokat hangoztatnak a gyógyszerészek. Az aggodalmaskodókhoz csatlakozott a liberalizálás veszélyeit ecsetelő John Chavez, a 29 európai ország gyógyszerészeinek érdekvédelmére alakult szakmai szervezet főtitkára, akit a sportcsarnokban nagy ovációval köszöntöttek.

Szót kapott az olasz patikus testvérszervezet képviselője, Giovanni Gerosa is, aki nem kendőzhette, hogy az itáliai piacon lezajlott liberalizálást (HVG, 2006. augusztus 26.) tragikusan élték meg tulajdonostársai. Ott is, itthon is a tőkeerős patika-, illetve üzletláncok versenyétől tartanak - ismerte be Hávelné Szatmári Katalin, a honi kamara elnöke. Az érdekvédelmi szervezetnek sikerült az összejövetel fényét Pál Miklóssal, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatójával növelni, aki szükségesnek tartaná a lakossággal tudatosítani, hogy a recept nélkül kapható szerek is okozhatnak problémát. Arra azonban nem tért ki, feltehetően a vendéglátók iránti kötelező tisztelet okán, hogy a patikában vásárlók miért nincsenek ilyen veszélynek kitéve. Egy frissen végzett gyógyszerész felszólaló attól óvta a nemzetet, hogy kelet-ázsiai hamisított készítmények árasszák el a piacot.

A nagygyűlés résztvevői követelésük nyomatékosítására figyelmeztető sztrájkot helyeztek kilátásba - bár Gerosa szerint Olaszországban ezzel semmit nem értek el -, de tettek azért a patikusok is némi engedményt: hajlandóak lennének 100-120 új vállalkozót a céhbe engedni, változtatni a nyitvatartási időn, és közreműködnének az internetes gyógyszerrendelés és a házhoz szállítás szabályainak kidolgozásában. A tárca hasonló javaslataira korábban mindig nemet mondtak.