A Kopaszi-gát, a Csepel-sziget északi része és Angyalföld - a HVG kormányhoz közel álló forrása szerint ezek a lehetséges helyszínei a jövőbeni kormányzati központnak, ahová a jelenleg mintegy 160 ezer négyzetmétert elfoglaló minisztériumok és állami szervek költözhetnének. A kisebb és olcsóbb állam jegyében a Miniszterelnöki Hivatalban (MEH) leporolták azt a régi tervezetet, amely szerint a belvárosi patinás ingatlanokat eladnák - az államkasszát mintegy 20 milliárd forintnyi bevétellel gazdagítandó -, és korszerűbb, kisebb alapterületű irodaházakban, külsőbb kerületekben helyeznék el a kormányzati intézményeket. Arról augusztusban várható döntés, hogy a létszámleépítéseket figyelembe véve mennyi irodára lesz szükség, de az előzetes tervek szerint 100 ezer négyzetméter alá szeretnék szűkíteni az alapterületet.

A minden idők legnagyobb állami ingatlanberuházására esélyes befektetők köréből kiesni látszik a kiválasztottak közül a Demján Sándor nevével fémjelzett TriGránit-csoport, amely az Orbán-kormány tervei szerint a Millenniumi Városközpontban épített volna fel több tízezer négyzetméter területű irodaházat. Helyére az Észak-Csepelen összesen 82 hektárnyi területet megvásárló spanyol Fadesa Hungaria Ingatlanfejlesztő Rt. léphet - amelynek eredeti tervei mintegy 10 ezer lakás felépítéséről szóltak -, valamint a Kopaszi-gátat uraló, MSZP-közelinek tartott Leisztinger Tamás cégbirodalma. Angyalföldön korábban az Árpád hídnál húzták ugyan meg a potenciális költözködési határt - ebbe a Róbert Károly körút és a Váci út csomópontjának még beépítetlen telkei éppen beleférnének -, ám információink szerint az sem kizárt, hogy a MEH egészen a metróközeli Foka-öböl környékéig kitolná a lehetséges határt, ahol szintén bőségesen akad a belvárosból könnyen megközelíthető, beépítetlen terület.

Nagy kérdés még, mi történik például a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium műemlék épületével, amelyet nem lehet eladni. A dolgok jelenlegi állása szerint oda költözhetne például a miniszterelnök hivatala - ám az épület elég nagy ahhoz, hogy akár egy egész tárcának is helyet adjon. Nem dőlt még el az sem, hogy csak a minisztériumok vagy esetleg az azok fennhatósága alá tartozó nagyobb állami szervek - mint például az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) - is új irodákba költöznének-e. A VPOP tavaly év végén már kiírt egy pályázatot egy körülbelül 15 ezer négyzetméternyi irodaház bérleti jogának megszerzésére, ám az első forduló után visszavonta a kiírást. Sipos Jenő VPOP-szóvivő a HVG-nek elmondta, azért, mert csak jelentős többletköltségekkel lehetett volna úgy kialakítani az esetleg más bérlőkkel megosztott irodaházat, hogy az megfeleljen a speciális nemzetbiztonsági feltételeknek.

A kormányzati költözködési tervekről tavaly nyár óta tudnak az ingatlanberuházók, így a spekulatív telekvásárlások már bőven megkezdődhettek. A várakozások nagyok, legalábbis az idén és jövőre várhatóan összesen 200-200 ezer négyzetméternyi új irodaterület átadásával kalkulálnak a fejlesztők, azután, hogy 2005-ben mindössze 73 ezer négyzetméterrel bővült a budapesti irodapiac. Igaz, a hatalmas kínálatnövekedést nem a közszféra várható költözésével magyarázzák a szakértők, hanem azzal, hogy - mint Árendás Gergely, a Wallis Ingatlan Rt. vezérigazgató-helyettese fogalmazott - "az elmúlt években a kereslet rendre meghaladta a kínálatot az irodapiacon, így minden fejlesztő rálépett a gázpedálra".