Tizenegy szakképzetlen roma férfit tanít meg a következő három hónapban a fakitermelés rejtélyeire a Pécsi Regionális Képző Központ a Tolna megyei Kisvejke község teleházában és a környékbeli irtásokon. Az oktatóknak nem lesz nehéz dolguk: a gyorstalpaló tanfolyam résztvevői ugyanis régóta ismerik a szakma csínját-bínját, kiválóan bánnak a láncfűrésszel, sőt némelyikük már be is szerzett ilyen szerszámot. Merthogy évek óta vágják a fát a környékbeli erdőgazdaságoknak bedolgozó vállalkozók brigádjaiban, napi 10-12 órában, 3 ezer forint körüli napszámért - csakhogy feketén. Bár ennél többet valószínűleg a szakképzettség megszerzése után sem fognak keresni, ám - ahogyan a tanfolyam szervezésében oroszlánrészt vállaló roma szervezet vezetője, Jákovics Vilmos fogalmazott - "örülnek ők a minimálbérnek is, ha azt bejelentett munka után kapják, mert akkor legalább nem büntetik meg őket a láncfűrész engedély nélküli használatáért, ha netán baleset történik". A képzés utáni "munkaközvetítést" a helyi önkormányzat garantálja.

A munkavállalási korúak nem kevesebb mint 40 százaléka szakképzetlen Magyarországon, és körükben a munkanélküliség kétszer akkora, mint a valamilyen szakmát kitanultak között. Mindeközben felmérések szerint mintegy 80-100 ezer jól képzett szakmunkás hiányzik a hazai munkaerőpiacról. Ezen az ellentmondáson szeretne változtatni a munkaügyi tárca a közelmúltban meghirdetett, "Lépj egyet előre" fantázianevű programjával, amelynek keretében kizárólag a hiányszakmák képzését támogatja, részben uniós forrásból.

Ám a meghirdetett tanfolyamokra az első két hónapban beiratkozó több mint 10 ezer tanulni vágyónak alig több mint 60 százaléka került ki a képzetlenek közül, holott az EU-val a kormányzat 91 százalékos arányban állapodott meg. Ezen belül pedig 70 százalékban olyan embereket kellene a tanulásban támogatni, akik legfeljebb az általános iskolát végezték el. "Csakhogy a magasabb végzettségűek tanulnak szívesebben" - magyarázta a "hátrányos" megoszlást a HVG-nek Soós Adrianna, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgató-helyettese. A tartós, reményvesztett munkanélkülieket pedig végképp nehéz tanulásra bírni, már csak azért is, mert a képzés ideje alatt nem tudnak semmiféle - legális - jövedelemre szert tenni; bár a sikeres vizsgáért "jutalmul" egyhavi minimálbérnek megfelelő összeget (62 500 forintot) kapnak a tanulók. "Az ingyenes tanfolyamokra jelentkezőknek csupán az egyharmada kerül ki az inaktívak közül" - számolt be tapasztalatairól Fodor Imréné, a Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója.

Megoszlanak a vélemények arról is, mennyire sikerült jól felmérnie a Foglalkoztatási Hivatalnak az egyes megyék hiányszakmáit, márpedig ezen áll vagy bukik az, milyen eséllyel tudnak elhelyezkedni a tanfolyamok végzősei. A Tolna megyei munkaügyi központ bonyhádi kirendeltségén például csodálkozva vették tudomásul, hogy náluk a méhész, a traktorvezető, valamint a gyógynövényismerő is a lehetséges ingyenes képzési lehetőségek közé sorolódott, holott ezeket ők nem tartják hiányszakmának. Ráadásul arra is felhívták a munkaügyi tárca figyelmét, hogy nehéz lesz összeszedni elég jelentkezőt, ha nem térítik meg az útiköltségüket a tanfolyam alatt. A tamási kirendeltségen például éppen emiatt dőlt dugába egy felzárkóztató - általános iskolai 7-8. osztályos - képzés, és a kisvejkei favágótanulók is csak a bonyhádi roma önkormányzat mikrobuszával tudnak eljutni a kurzusra.

"Lehet, hogy Jászberényben van kereslet személy- és vagyonőrökre, de Szolnokon nincs, mégis hiányszakmaként oktatjuk az egész megyéből ideseregletteknek. Márpedig az emberek a 30 kilométeres bűvös határnál távolabbra nem hajlandók ingázni" - mutatott rá egy további ellentmondásra Soós Viktor, a szolnoki székhelyű Kella Oktatás Szervező Kft. országos képzési vezetője. Hozzátéve: 120 ezer forintos nettó fizetés alatt még nem látott senkit, aki vállalta volna az 50 kilométeres napi utazást, még akkor sem, ha a 19 ezer forintos havi vonatbérlet felét megtérítette volna a munkáltató. Nehezen alkalmazkodnak az állástalanok a munkaerőpiac igényeihez is. "Az utóbbi egy-két évben teljesen telítetté vált a helyi piac manikűrösökkel és pedikűrösökkel, mégis akkora az igény erre a tanfolyamunkra, hogy kénytelenek vagyunk újra és újra elindítani" - példálózott Soós. Ugyanakkor fél éve hirdeti a Kella a társasház-kezelői kurzust, ám senki sem jelentkezik rá, pedig egy tavalyelőtti jogszabály értelmében minden "főállású" közös képviselőnek fel kell mutatnia ezt a szakképzettséget.

Szolnokon elsőként személy- és vagyonőr, ABC-eladó, valamint dajkatanfolyamra lehetett térítésmentesen bejutni. Utóbbira csaknem húszan járnak, holott az egész városban jó ha egy tucat óvoda működik, az alkalmi bébiszitterkedés pedig Soós szerint inkább csak a fővárosban divat. De nem sok jóra enged következtetni a jövőbeni elhelyezkedési esélyeket illetően az sem, ahogyan "motivációjáról" az egyik, általános iskolát végzett fiatal nő beszélt a HVG-nek: "Azért az ABC-eladói tanfolyamot választottam, mert csak ez meg a dajkaképző volt ingyenes, utóbbihoz pedig nem volt kedvem." Egy személy- és vagyonőrdiák az egyébként országosan hiányszakmának minősített hegesztőből képezteti át magát, mivel a barátai is ezt a foglalkozást űzik.

A hiányszakmák iránti gyér érdeklődés a jellemző az iskolarendszerű szakképzésben is. A Csepel-sziget Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola például az érzékelhető piaci igény ellenére tíz éve nem indít forgácsoló szakot, pedig a képzést szolgáló gépeik még megvannak, csakhogy nem jön össze egyosztálynyi gyerek. Villanyszerelő-osztály is legutóbb három éve végzett az iskolában, összesen nyolc fővel, holott a Pest megyei munkaügyi központ szerint a villanyszerelő - csakúgy, mint a fémforgácsoló - a hiányszakmák közé tartozik.

"Nem tudok olyan szakmát mondani, amelyik manapság igazán népszerű volna. Mintha szégyen lenne a társadalomban, ha valaki csak a szakiskoláig jut el" - összegezte tapasztalatait Kollár József, az iskola igazgatója. Holott a hazai munkaerőpiacon mintegy 3 millió olyan munkavállaló van, akinek az aktuális munkakör betöltéséhez nincs szüksége felsőfokú végzettségre (bár az is igaz, hogy Magyarországon a diplomások bérelőnye mintegy két és félszeres a középfokú végzettségűekkel szemben, miközben az arány Nyugat-Európában csak másfélszeres). Abban majdnem minden szakértő egyetért, hogy a felnőttkurzusok szakmai oktatása semmivel sem marad el az iskolarendszerű szakképzéstől. "ABC-eladóink például heti nyolc órát munkahelyi gyakorlattal töltenek, így a 300 órás tanfolyam szakmailag jobb képzést ad, mint egy szakiskola, ahol különféle elméleti tantárgyakkal, például énekkel, testneveléssel vagy számítástechnikai ismeretekkel töltik ki a többéves oktatási időt" - vélekedett Soós Viktor.

Hibának tartják az iskolaigazgatók azt is, hogy a szakoktatás csak a 10. osztály után kezdődik, de Sós Tamás szakképzéssel foglalkozó kormánymegbízott szintén elégedetlen a szakképzés tavalyi reformjának eddigi eredményével. "Bár a 2006. évi költségvetésből sikerült 400 millió forintot kilobbizni a tanműhelyi képzés korszerűsítésére, ezzel a szakiskolák 9-10. évfolyamán a jelenlegi 20 százalékkal szemben még mindig csak 40 százalékban lesz forrás a gyakorlati oktatásra, amivel 80 százalékról 60-ra csökken az elméleti oktatás részaránya. Ausztriában azonban a gyakorlat a képzés 80 százalékát teszi ki" - számolt be "vívmányairól" a HVG-nek. A kormánymegbízott mellesleg azt is bevallotta, el tudná képzelni, hogy az előszeretettel az Oktatási Minisztérium "mostohagyerekeként" emlegetett szakképzés a jövőben a munkaügyi tárcához tartozzon.

G. TÓTH ILDA