Hétfőn átadták az M7-es Ordacsehi-Balatonkeresztúr közötti, 25,7 kilométeres szakaszát, amelyen elindult ugyan a forgalom, ám a beruházást még korántsem fejezték be. Az eredeti tervek szerint a teljesítés határideje április végén járt volna le, de a Vegyépszer Zrt. kivitelezésében épült, 62,3 milliárd forintos költségvetésű szakasz "felavatását" siettették a politikusok. Ettől függetlenül is meglehetősen erőltetett menetre volt szükség ahhoz, hogy a Nagyberek tőzeges, lápos talaján átívelő sztráda határidőre elkészüljön. A napi 24 órában, éjszaka is folyó munkák során jelentős pluszköltséget jelentett a "mocsári" autópálya-építéshez szükséges speciális technológia, a téli fagyok idején pedig az aszfaltburkolatot melegíteni kellett. A csapadékos időjárás miatt pillanatnyilag is víz alatt áll a szakasz árok- és vízelvezető rendszere, amelynek átadására pár hónapot még várni kell. Hiányzik a befejezéséhez két pihenőhely és a fonyódi bekötőút megépítése is; utóbbihoz "csupán" egy halastavat kell "elterelni". Ezekkel várhatóan csak jövő év májusára készül el a kivitelező.

A szükséges szerződésmódosításokról most folynak a tárgyalások, a Vegyépszer 1,5-2 milliárd forintnyi pluszigényét szeretné érvényesíteni az eredeti terveken felül elvégzett munkák miatt. Ezek egyike a vadvédő kerítés megerősítése, amelyet menet közben harcoltak ki a térség vadászai és vadgazdálkodói. A környezetvédők amiatt aggódnak, hogy a sztráda megépítésével megszűnhet a Nagybereknek a Balaton vízháztartásában betöltött szerepe, de a terület talaj- és belvizének változása a beruházás időtállóságát tekintve is ébreszt kételyeket. A kivitelező igyekszik is ez ügyben bebiztosítani magát, a pályaszakasz szavatosságát csak akkor garantálja, ha a térség vízháztartásában a jövőben nem áll be jelentős változás - nyilatkozta a HVG-nek Monori Tamás, a Vegyépszer területi igazgatója.

Nemigen kívánták nagydobra verni, de a választások előtt egy hónappal kiderült, hogy az M7-es Zamárdi-Balatonszárszó szakaszának átadása csúszik, azt idén november helyett legfeljebb 2007 augusztusában adják át. Itt a kőröshegyi viadukt megépítése során merültek fel bonyodalmak. A még acélszerkezetre készült alaptervek szerint a híd végpontjai több mint 30 méteres földtöltésekre támaszkodtak volna, ez a megoldás azonban az acélnál nehezebb, merevebb vasbeton szerkezet esetén túl nagy kockázatot jelent. Ezért a kivitelező a földtöltés helyett további pillérek megépítését kezdeményezte; a módosítást csak a tavalyi év végén sikerült elfogadtatnia. Az 1,8 kilométer hosszú és legmagasabb pontján 80 méteres völgyhíd miatt rendkívül drága szakasz költségvetése ezzel 1,9 milliárd forinttal tovább nő - mondta a HVG-nek Orosz Károly, a beruházást végző Hídépítő Rt. területi igazgatóságának vezetője. A 14 kilométeres beruházás így 77,9 milliárd forintba kerül, ebből 40,9 milliárd a viadukt ára - amibe nem fér bele leállósávok kialakítása. Az Orbán-kormány idején előkészített szerződés szerint ennél is mintegy 8 milliárd forinttal több pénzt emésztett volna fel a szakasz megépítése, de a kormányváltás után közbeszerzést írtak ki (a Vegyépszer így szorult ki a munkából, a tendert a Hídépítő-Strabag konzorciuma nyerte meg). Jóval olcsóbb megoldást jelentett volna, ha az M7-es dél-balatoni szakasza a tótól távolabb épülhetett volna meg, elkerülve Kőröshegyet és a nagybereki lápot is, de a korábbi években stratégiai célnak számított, hogy a nyomvonal a kiemelt üdülőkörzethez minél közelebb haladjon. Az M7-es "folytonossági hiányának" pótlására a Nagykanizsa-Becsehely közötti szakasz építése is folyik már, és az idén elkezdődik a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa szakasz kivitelezése. A Letenye és az országhatár közötti 1 kilométeres szakasz beruházását pedig most készítik elő, a határ menti Mura-híddal együtt. A tervek szerint az M7-esen 2007 végére végig lehet autózni a fővárostól a határig.

Lekésték a választási kampányt az M6-os mindkét szakaszának, valamint az M3-as nyíregyházi és az M35-ös debreceni kerülő útjának kivitelezői is. Nyíregyházánál az első etapot az Egút Rt. kivitelezésében februárban már átadták, a második szakasz felavatása viszont márciusról júliusra tolódott, Debrecennél pedig egy hónapos csúszásban van a portugál Mota-Engil Engenharia Construcao sa. Az M6-osnak az M0-s és az érdi tető közötti szakaszánál már egy éve kiderült, hogy a belterületek elhúzódó kisajátítása és a közművek nehézkes kiváltása miatt a Vegyépszer Zrt. nem tudja tartani az ideiglenes forgalomba helyezés eredeti, 2006. márciusi dátumát. A módosított szerződés alapján a végleges forgalomba helyezés határideje 2007. február 28-a, az pedig csak a végső elszámolásnál derül ki, kinek mekkora lesz a kára a 37,1 milliárd forint értékű beruházás elhúzódásából.

Az viszont biztos, hogy az érdi tetőtől Dunaújvárosig tartó szakasz kivitelezője több milliárd forinttól esik el. Az 54 kilométer építésére kiírt tendert 2004 nyarán nyerte el a Bilfinger Berger BOT GmbH vezette konzorcium, amely a koncessziós szerződés keretében 22 évre az üzemeltetési jogot is megkapta, így az ideiglenes forgalomba helyezés tervezett időpontjától, vagyis 2006 márciusától az állam már havi 3 millió eurót fizetett volna. Az M6 Duna Autópálya Koncessziós Rt.-nél a késést azzal magyarázzák, hogy a tervezettnél lassabban jutottak hozzá az engedélyekhez, elhúzódott a régészeti feltárás, ráadásul az időjárás is csapadékos volt.

Március 16-án megkezdődött ugyan a forgalomba helyezési eljárás, ám két napra rá Kóka János gazdasági miniszter közölte, csak olyan autópályát hajlandó átvenni, amely megfelel a szerződésnek. Ez pedig leghamarabb májusra valósulhat meg. A HVG ugyanakkor úgy értesült, hogy a veszteségeket várhatóan kompenzálni tudják, mert hamarosan lezárulnak a tárgyalások a beruházást finanszírozó bankokkal egy, az eddiginél kedvezőbb konstrukcióról. Ha sikerül megkötni az újabb megállapodást, az M6-os sztráda érdi tető és Dunaújváros közötti szakasza állítólag még a késés ellenére is Magyarország leggyorsabban és legolcsóbban elkészülő autópályája lesz.