"Ha az ember szót tud érteni a baktériumokkal, rá tudja őket venni, hogy gyorsabb legyen az anyagcseréjük, és miután vidáman felfalnak olyan haszontalan alapanyagokat, mint amilyen az állattelepek hígtrágyája, a szennyvíz vagy az otthon felgyülemlett szemét, gyorsabban hajlandók hidrogént és egyéb gázokat termelni" - osztja meg sajátos kommunikációs élményeit a HVG-vel a szegedi egyetem biotechnológiai tanszékének vezetője, Kovács L. Kornél. Azt pedig, hogy a biológusok a gyakorlatba is átültessék az üzemanyagnak is alkalmas biogáz előállításának kutatásakor tapasztaltakat, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1 milliárd forinttal támogatja.

Ha azonban valaki ebből arra a következtetésre jut, hogy a kormány a biogázra alapozza az üzemanyagnak is alkalmas megújuló energiák térhódításának stratégiáját, téved - e célból ugyanis egyelőre csak a mezőgazdaságnak is jelentős piacot teremtő bioetanollal és a biodízellel kalkulál. Utóbbiak mellett szól, hogy az autók átalakítása nélkül is alkalmasak hajtóanyagnak, míg a biogázt csak a gázüzeművé átalakított járműveknél lehet alkalmazni. A biogáz előállításához viszont csupa olyan alapanyagot lehet feldolgozni, amelyek eltüntetése már önmagában is haszon, miközben a másik két anyag feldolgozása során sok a melléktermék: 1 köbméter bioetanol előállításakor például 9 köbméter szennyvíz keletkezik. Bár ezt takarmányadalékként fel lehet használni, Zvolenszky István agrárenergetikai mérnök szerint ez csak akkor éri meg, ha decentralizáltan történik, sok kis alkoholgyárban.

Az amerikai Berkley Egyetem ökológusai egyenesen azt állítják, hogy a bioetanol vagy a biodízel előállításához több energiára van szükség, mint amenynyit nyerni lehet belőlük. Nem véletlen, hogy a bioüzemanyagokat még a hordónként 60 dolláros olajár mellett sem lehet olcsóbban előállítani, mint fosszilis eredetű elődjeiket. Egy liter biodízel önköltsége Magyarországon 170 forint, amire még rájön 85 forint jövedéki és 51 forint forgalmi adó.