A magyar kormány eredetileg az állami tulajdonú nagykereskedőnek, a Magyar Villamos Művek Rt.-nek (MVM) fizetett dotációról számolt be az Európai Bizottság (EB) állami támogatások jogszerűségét vizsgáló versenypolitikai főigazgatóságának. Az MVM-et ugyanis veszteség éri az 1995-ös privatizáció során az erőművekkel kötött, 15-20 évre szóló szerződések miatt, miután a fix áron megvásárolt áramot a 2003-ban részlegesen liberalizált piacon csak ráfizetéssel tudja eladni. A két tarifa közötti különbözetet átállási költség címén kapja meg az MVM a fogyasztók által fizetett, a gazdasági miniszter által megállapított áramárból. A magyar hatóságok 2005 áprilisában visszavonták bejelentésüket, mondván, várhatóan új támogatási rendszer lép életbe. Csakhogy az EB az akkor már rendelkezésére álló iratok alapján az erőműveknek kedvező versenytorzító állami támogatásra gyanakodott, s novemberben beindította a vizsgálatot.

Úgy tűnik, az MVM kompenzációs pénzét nem vitatja az EB. Maguk az áramátvételi szerződések viszont nemigen egyeztethetők össze az uniós elvekkel. Az EB-nek lényegében két problémája van: miután nem piaci versenyben születnek az erőművi árak, felvetődhet a burkolt állami támogatás gyanúja. Másrészt kérdéses, hogy a tagországokban 2007-ben bevezetni tervezett áramliberót Magyarország hogyan tudja teljesíteni, hiszen a meglévő szerződések a hazai piac 80 százalékát lefedik. E szerződések az EB egyelőre nem lezárt vizsgálata szerint nem egyszerűen torzítják a versenyt, hanem bizonyos mértékig meg is szüntetik azt, hiszen a felek egyikét arra kényszerítik, hogy a másiktól vásároljon energiát. Az EB szerint az is kétséges, egyáltalán át lehet-e úgy alakítani a szerződéseket, hogy a piacra újonnan belépők akár egyenlőtlen feltételek mellett, de versenyezni tudjanak a kedvezményezett társaságokkal.

Arra mindenesetre az EB már novemberben felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy egy 1999-es EU-rendelet értelmében "minden jogellenes támogatás visszaigényelhető a kedvezményezettektől".