Az erőműcégek "hízókúrájának" története több kormányon át húzódik. Profitjukat eredetileg az 1995-ös privatizáció során megkötött hosszú távú áramátvételi szerződések szabályozták. Eszerint a befektetőknek minimális kockázatot sem kellett vállalniuk, a nyereség 1997-től a saját tőkére vetítve legfeljebb 8 százalék lehetett. A négy év múlva esedékes költség-felülvizsgálat után az Orbán-kormány 2001-től 9,3 százalékra emelte az elérhető profitot, és az erőművek előnyére változtatta meg a számítási módot is: a cégek összes eszköze lett a vetítési alap. A jegybank hozamkockázati számítása alapján határoztak a profitráta emeléséről, miután a befektetők jogos elvárása volt, hogy a befektetett tőke megtérülése legalább az átlagos banki hozamot érje el - ezzel indokolta a döntést a HVG-nek Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) akkori vezetője. A vetítési alapot pedig azért változtatták meg, mert úgy vélték, "a fejlesztéseknél nem kizárólag a saját tőke felhasználását kellene preferálni". Miután a cégek jelentős beruházásokba kezdtek, az akkor még a MEH által megállapított hatósági árat olyannyira megemelték, hogy az erőműcégek nyeresége 2001-ben átlagosan 22,8 százalékra ugrott.

HVG

Ugyanabban az évben az erőművi hatósági árak eltörléséről is határozott az Orbán-kormány, azonban a döntés felemás volt. Egyrészt a végrehajtást 2004. január elsejére, azaz a következő kabinetre hagyta. Másrészt miközben a termelői áralkuknak zöld utat engedtek, a lakossági energiaárak alacsonyan tartása érdekében a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) nagykereskedelmi árát és az áramszolgáltató cégek által számlázott végfogyasztói tarifát továbbra is hatósági áras körben tartották. Miután, elődjéhez hasonlóan, a szocialista kormány is politikai kérdésként kezelte az áramárat, nem változtatott az ellentmondásos helyzeten. A halogatásra épülő "energiapolitika" eredménye szembeszökő lett: miközben az MVM és a szintén állami tulajdonú Paksi Atomerőmű Rt. gazdálkodása veszteségbe fordult, a magántulajdonú cégek nyeresége dinamikusan emelkedett (lásd ábránkat a 94. oldalon).