Amit Torgyán József csupán ígérgetett a gazdáknak, azt Gráf József agrárminiszter valóra váltja - ezzel a felütéssel jellemezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy közelmúltbeli szakmai fórumon a jövő évi agrárbüdzsé 400,3 milliárd forintos összegét. A főleg nagyüzemi gazdálkodókból toborzott közönség előtt biztos rokonszenvpontokra számítva hasonlíthatta össze a miniszterelnök az ebben a körben nem túl kellemes emlékeket ébresztő egykori kisgazda pártelnököt és jelenlegi miniszterét. Az agrárbüdzsé jövő évre tervezett összegét a Torgyán által 1999-ben hiába követelt 413 milliárddal azonban már csak azért sem szerencsés összevetni, mert utóbbi kizárólag a központi költségvetésből kipréselendő támogatás lett volna, a mostani 400 milliárd 60 százaléka - 239 milliárd forint - viszont már a brüsszeli kasszát terheli. Ráadásul a növekedés némileg csalóka, az idei költségvetésben ugyanis az agrár- és vidékfejlesztési operatív program a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében jelent meg, jövőre viszont a központi költségvetésből erre elkülönített 11,7 milliárd, illetve az EU-tól várt 28,9 milliárd forint az agrártárcánál lesz nyilvántartva.

A támogatások növekedése egyértelműen Brüsszelnek köszönhető: az ideihez képest valóban tetemes, 72 milliárd forintos - 22 százalékos - többletből 70 milliárdot az uniós alapok finanszíroznak. A nemzeti költségvetésből a 2005-ösnél 2 milliárd forinttal többet, 161 milliárd forintot terveztek a jövő évi büdzsébe, miközben 2002-ben már 212,5 milliárd forint volt - a teljes mértékben a központi költségvetésből finanszírozott - agrártámogatás.

Úgy sikerülhet tehát jelentős többletpénzt pumpálni az ágazatba, hogy az a nemzeti büdzsét gyakorlatilag nem terheli. Kérdéses viszont, hogy ennek a növekménynek, illetve az uniós pénzeknek mekkora hányada marad valóban a gazdálkodóknál, s mekkora része köt ki mások zsebében. A legnagyobb tételt jelentő területalapú támogatások - az EU-tól érkező 109,3 milliárd, illetve a nemzeti kiegészítésre betervezett 90 milliárd forint - egy részét ugyanis elviszik a földbérleti díjak. A földek tulajdonosai, követve a földalapú dotáció trendjét, évről évre emelik bérleti tarifáikat. Ezek a földpiacról érkező hírek szerint általában a támogatás felét is elérik, de a HVG-t informálták ennél magasabb bérleti díjról is.

Meglepő összhangban kritizálja a büdzsé tervezetét a társas gazdálkodókat képviselő, inkább a jelenlegi kormányhoz közel állónak tekintett Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), valamint a februári gazdatüntetést szervező, november végi kongresszusán magát nyíltan a Fidesz-MPSZ mellett elkötelező Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz).

"Legkevesebb 10 milliárd forintos lyuk látszik a jövő évi támogatási keretben" - állította a HVG-nek Magyar György, a MOSZ titkára. A központi költségvetésből érkező nemzeti támogatás 161 milliárdjából a legjelentősebb tétel a folyó kiadások és jövedelemtámogatások céljára beállított 110,5 milliárd forint - ebből 90 milliárd forint az uniós területalapú támogatás nemzeti kiegészítése. A MOSZ számításai szerint a maradékra további közel 40 milliárd forint olyan igény jön össze, amire az agrártárca korábban elkötelezte magát. Ezek közül a két legnagyobb tétel az agrárgazdálkodók által korábban felvett, mintegy 430-435 milliárd forint hitelhez kapcsolódó kamattámogatás 22 milliárd forintos kötelezettsége, valamint a gazdatüntetések utáni megállapodásban szereplő 10 milliárd forint, amit a sertés- és baromfitartók támogatására kell fordítani. "Ha csak a 2005-ből forráshiány miatt áthúzódó kötelezettségek kifizetésével számolunk, már akkor is nulla az agrártárca mozgástere, és akkor szó sincs új programok indításáról" - dramatizálta a helyzetet Jakab István Magosz-elnök is.

Az érdekképviseletek úgy tudják, hogy a magyar kormány 12 milliárd forint átcsoportosítását kérte a nemzeti vidékfejlesztési tervből (nvt), ezt azonban Brüsszel nem kívánja jóváhagyni. Emlékezetes, hogy a február-márciusi gazdatüntetéseken is vitatéma volt az nvt-átcsoportosítás, akkor azonban az agrárkormányzat a demonstrálókkal, később pedig Brüsszellel is megegyezett, hogy az agrár-környezetvédelmi célú kiadásokból 10 milliárd forintot a hagyományos mezőgazdasági termelés finanszírozására irányíthasson át (HVG, 2005. március 19.). Míg a tárcán kívüli információk arról szólnak, hogy Brüsszel - mondván, "egyszer volt Budán kutyavásár" - ellenáll az újabb magyar kérésnek, a HVG minisztériumi forrásai biztosak az átcsoportosítás uniós jóváhagyásában. A 2004 és 2006 között 190 milliárd forint elköltésének elvi lehetőségét jelentő nvt-ből tavaly egyetlen fillért sem fizettek ki, az idén pedig csupán 44-45 milliárd forintot utalnak át. Az agrárkormányzat úgy kalkulál, hogy a maradékot jövőre a pályázati rendszer útvesztői miatt amúgy sem tudnák lehívni a gazdálkodók, így duplán érdekük az átcsoportosítás, amit - legalábbis szerintük - Brüsszel is akceptál majd.

Néhány milliárd megspórolását reméli az agrártárca attól is, hogy szakértői szerint a földalapú támogatás nemzeti kiegészítése a tervezettnél 5 milliárd forinttal kevesebb, azaz 85 milliárd lesz, a kamatcsökkenés miatt a hiteltámogatásra 1 milliárd forinttal kevesebbet kell fordítani az eredetileg számoltnál, az állatállomány csökkenése miatt pedig a 10 milliárd forintra tervezett állattenyésztési támogatásokból csak 8,5 milliárdot hívnak le a gazdák. Utóbbi viszont már most annak beismerését jelenti, hogy a nyáron meghirdetett "hét agrárlépés" (HVG, 2005. július 9.) még jövőre sem éri el leghangsúlyosabb célját, "az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának helyreállítását", vagyis az előbbi kibocsátásának növelését. Akadt a tárcánál olyan szakértő is, aki azt vélelmezte a HVG-nek, hogy jövőre is a már szokásos forgatókönyv szerint mennek a dolgok, és az egyes támogatási jogcímek kasszáinak kiürülésekor - nyár végén, ősz elején - leállítják a kifizetéseket, az elígérkezéseket pedig a következő évi költségvetésből teljesítik.

Az nvt-pénzzel és a megtakarított összegekkel elvileg egyensúlyba is kerülhetne az agrárbüdzsé, de az igazi problémákat ez sem oldaná meg. "Törvényszerű, hogy az uniós csatlakozási időszak elején az agrárgazdaságnak alkalmazkodási gondjai vannak. Éppen ebben a szakaszban kellene az átalakulást támogatásokkal segíteni, de erre nem látszik elegendő forrás a költségvetésben" - mondta a HVG-nek a mezőgazdaságiszerkezet-átalakító programokat, a piacképesebb és hatékonyabb termelést elősegítő támogatásokat hiányoló Halmai Péter, a Szent István Egyetem professzora.

Nem segíthetnek sokat ezen a helyzeten az esetleges fejezeten belüli, illetve a más tárcáktól - ellenzéki képviselők által gyakorlatilag esély nélkül beadott módosító indítványokkal - történő átcsoportosítások sem. Hiszen ha "be is esett volna" a tárca költségvetésébe például az MDF-es módosító indítványban a fejezeti államháztartási tartalékból a parlagfű elleni védekezésre átcsoportosítani kívánt 1 milliárd forint, illetve a több fideszes képviselő által a szövetkezeti üzletrészek kifizetésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától és a Külügyminisztériumtól átirányítani javasolt összesen 6,3 milliárd forint, az még korántsem nevezhető szerkezeti változásnak. Ráadásul jövőre a tárca 15 százalékkal kevesebbet fordíthat intézményei fenntartására, mint az idén, amit még a minisztériumban is úgy kommentáltak, hogy noha a Torgyán-korszakban több intézményt mesterségesen felpumpáltak, most néhánynak - például az állat-egészségügyi hatóságnak - az összezsugorítása "nem minden kockázat nélküli".

KELEMEN ZOLTÁN