Elemzői számítások szerint jövőre a 14 ezer milliárd forint körülire várható államadósság legalább 600 milliárddal kisebb lehetne, kamatterhei pedig mintegy 27 milliárd forinttal mérséklődnének, amennyiben megtörténik az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt., a Budapest Airport Rt. (BA) és a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. privatizációja. A többszörös feltételes mód két okból is indokolt. Egyrészt nem tudni, a kormány a bevételeket valóban az államadósság csökkentésére fordítja-e, ahogy azt Batiz András kormányszóvivő a múlt héten megígérte. A jól értesültek szerint elképzelhető ugyanis, hogy a pluszpénzzel a kabinet valamilyen fondorlattal inkább a pénzforgalmi költségvetési egyenleget javítja majd, megerőszakolva azokat a módszertani előírásokat, miszerint privatizációs bevételt nem lehet hiánycsökkentő tételként elkönyvelni. Másrészt kérdéses, mikor és milyen eredménnyel zárul a hírek szerint 400 milliárd forintnyi bevételt hozó BA magánosítása, az 56,9 százaléknyi állami tulajdonú FHB-részvények értékesítése pedig még nincs is napirenden.

Egyelőre csak az vehető készpénznek, hogy a kormány múlt szerdai döntése értelmében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) a jövő év végéig értékesíti 11,73 százaléknyi Mol-pakettjét, amelyért mai áron összesen 270 milliárd forintot kasszírozhat. E csomagból 1,73 százaléknyi Mol-részvény kisbefektetőkhöz kerülhet, egyelőre meg nem határozott időpontban, míg 10 százalékot maga az olajipari cég vásárolhat meg, két lépcsőben: december 10-e és 30-a között 3 százaléknyit, 2006. május 1-je és október 27-e között pedig 7-10 százaléknyit. A 3 százaléknyi pakett eladására vonatkozó vételi opció idei lehívása az idén mintegy 70 milliárd forintos privatizációs bevételhez juttatná az államot. A papírokat a szerződés múlt csütörtöki aláírását megelőző kilencven nap tőzsdei forgalommal súlyozott átlagárán (ez 21 150 forint volt) vagy a lehívást megelőző kilencvennapos átlagár közül azon kell értékesíteni, amelyik nagyobb értéket ad. Becslések szerint az opciók lehívásával az állam összesen mintegy 230 milliárd forinthoz juthat.

Valószínűleg a Mol érvényesíti idei opcióját, ezáltal ugyanis régiós terjeszkedése során a bankhitelnél olcsóbb, részvénycserés megoldást választhat fizetségül. További előnyként pedig csökkenthetné a cég felvásárlásának lehetőségét, ami azt jelentené, hogy a legnagyobb árbevételű magyarországi vállalat jövőjét 10 százalék feletti pakettet birtokló nagybefektető híján továbbra is a menedzsment határozná meg. Pontosan úgy, mint a Mol igazgatósági alelnöke, Csányi Sándor által vezetett OTP Bank Rt.-ét. Ráadásul a Mol vezetői bíznak abban, hogy a tőkepiaci törvény küszöbönálló módosítása csak 2010-től írja elő, hogy minden nyilvános részvénytársaságban el kell törölni a szavazati jogokat korlátozó passzusokat - ami a Molban 10 százalékos korlátot jelent. További védelmet nyújt, hogy a Mol a vételi opcióval megszerzett pakettet 2015. december 31-éig csak az állam hozzájárulásával adhatja el stratégiai befektetőnek, s e kötelezettségre hivatkozva a kormány 2015-ig meghosszabbítaná az aranyrészvényre vonatkozó jogosultságokat - noha az EU irányelve ennek épp az ellenkezőjét írja elő.

CSABAI KÁROLY