2005. november. 16. 00:00 Utolsó frissítés: 2005. november. 16. 16:34 Gazdaság

A nyilvánosság üzemzavara

Csatát vesztett, de háborút még nyerhet az Energia Klub, amely a két évvel ezelőtti, a nemzetközi nukleáris...

Csatát vesztett, de háborút még nyerhet az Energia Klub, amely a két évvel ezelőtti, a nemzetközi nukleáris eseményskálán hármas fokozatúnak nyilvánított "súlyos üzemzavar" után a paksi kárelhárítás engedélykérelmét és az azt alátámasztó szakmai anyagokat kívánta megismerni. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) azonban - nem tartván közérdekűnek az adatokat, továbbá üzleti titokra hivatkozva - nem adta ki az információt. November elején, a harmadik tárgyalási fordulón a Fővárosi Bíróság (FB) a hivatal javára döntött, mondván: a civilek nem határozták meg pontosan, mely iratokra tartanak igényt. "Megjelöltem, melyik eljárás során keletkezett papírokra vagyunk kíváncsiak, az adatkezelő pontosan tudja ezt, a bíróságon meg is nevezte a nyolcvan dokumentumot" - kifogásolta az ítéletet a fellebbezésre készülő Schiffer András ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője. "Ha hibás volt a keresetlevelünk, azt már az első tárgyaláson el kellett volna utasítani" - tette hozzá.

A felperes egyesület nem esélytelen a másodfokon eljáró ítélőtáblán. Egy hasonló ügyben ugyanis - amelyben az üzemzavarral érintett kettes számú blokk újraindításának veszélytelenségét alátámasztó dokumentumokat kívánta megismerni hat másik szervezettel együtt indított kérelmében az Energia Klub - a tábla hatályon kívül helyezte az FB ítéletét, amelyben döntés-előkészítő iratoknak minősítette a kért papírokat, amelyek úgymond húsz évig nem nyilvánosak (az OAH ezúttal is üzleti titokra hivatkozott). Az új eljárás még folyik. Tekintve, hogy a 2003-as üzemzavar idején súlyos kifogások érték az atomerőmű tájékoztatáspolitikáját, s mint utóbb kiderült, számos körülményt elhallgattak vagy késve hoztak nyilvánosságra, a civilek bizalmatlansága érthető. A konkrét ügyön túlmutató jelentősége van azonban, hogy környezeti ügyekben - márpedig a sugárzóanyag-elhelyezés ide sorolható - az uniós jog széles körű nyilvánosságot ír elő. Ez a per egyúttal a környezeti adatok hozzáférhetőségét, a civilek ebbéli jogait rögzítő aarhusi egyezmény érvényesíthetőségének a próbája is - jegyezte meg Schiffer.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.