Két hónapja regisztráltatta magát állástalanként a kaposvári Horváth Kristóf, aki az idén érettségizett az egyik helyi gimnáziumban. Mint mondja, a levelezőn megkezdett főiskola mellett szüksége lenne némi keresetre, de egyelőre nem tudtak irodai munkát ajánlani neki. Egyetlenegyszer kínálkozott egy leltározói állás, s azért maradt le, mert nem tudott már másnap munkába állni. Pillanatnyilag éjszakai, 12 órás munkalehetőség adódna a városban, de azt mondja, ebbe nem megy bele, mert a tanulás rovására menne. Most napközben a plafont nézi vagy alkalmi munkákat vállal, és reméli, hogy a személyügyi szervező diploma megszerzése megoldja majd az életét, a szülői támogatás pedig kitart addig, amíg nem sikerül saját keresethez jutnia.

A Somogy Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint a pályakezdő állástalanok száma 2001-től folyamatosan nő a megyében, a közel 20 ezer regisztrált munkanélküli 9,4 százaléka pályakezdő. A fiatalok kilátásait rontja, hogy az iskolák többségének oktatási terveit többnyire ma sem befolyásolja a megyei munkaügyi központ prognózisa arról, milyen szakmák iránt várható kereslet pár esztendő múlva. Pedig az elmúlt évek többnyire igazolták az előrejelzéseket. Somogyban az utóbbi időkben regisztrált munkanélküli pályakezdők többsége a kaposvári Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolából, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karáról, a csurgói Mezőgazdasági Szakiskolából és a Kaposvári Közgazdasági Szakközépiskolából került ki. "Sem a javarészt önkormányzati fenntartók, sem az intézményvezetők nem szívesen vállalják azokat a konfliktusokat, amelyek egy-egy régi képzés megszüntetésével és újabbak indításával járnak" - magyarázza a jelenséget Tarrné Törzsök Piroska, a megyei munkaügyi központ igazgatója. Szerinte a szülők egy része is kötődik a megye tradicionális képzéseihez, holott a fiatalok közül sokan nem tudnak - vagy már nem is akarnak - a végzett szakmájukban elhelyezkedni. Somogyot évtizedeken át a mező- és erdőgazdasági, valamint a kereskedelmi tevékenység jellemezte. Így aztán főként az élelmiszer- és faipar, a kereskedelem, valamint a Balaton közelsége révén a vendéglátóipar nyújtott megélhetést a helyieknek. A megye közép- és felsőoktatási intézményein ma is meglátszik, hogy az oktatás ehhez igazodott, holott az agrárágazatban és a balatoni idegenforgalomban egyre kevesebben tudnak elhelyezkedni.

Eközben a térség több vállalkozásának évek óta nehézséget okoznak egyes hiányszakmák. Az elmúlt években, amíg termelt a NABI Rt. üzeme Kaposváron, a cég a fővárosból, illetve Székesfehérvárról kényszerült szakembereket hozatni, komoly feszültségeket okozva a helyi munkások között. Jelenleg a Videoton Holding Rt.-nek jelent gondot a megfelelő műszaki szakemberek verbuválása, ezért a cég a kaposvári önkormányzattal kedvezményes teleknyújtási akcióba kezdett, főleg a fiatalok helyhez kötése érdekében.

A hiányzó szakembereket, jobb híján tanfolyamok indításával, a munkaügyi központok próbálják meg "előteremteni". Somogyban most nincs elég minősített hegesztő, lángvágó, forgácsoló, fémmegmunkáló, CNC-gépkezelő, ács és lakatos. A szellemi foglalkozások körében hiányszakmának számít a gépész-, villamos- és építőmérnök, -technikus, az orvos, a szakápoló, az informatikus, a középiskolai tanár és a felsőfokú pénzügyi szakember. Csakhogy Tarrné szerint az átképzések nem lehetnek olyan eredményesek, mint az iskolai oktatás, mert a szűkös forrásokból csak kis létszámú csoportokat lehet indítani. De a munkaadók is szívesebben alkalmazzák azokat, akik nem kényszerből, felnőttképzésen szereznek képesítést.