2005. október. 19. 00:00 Utolsó frissítés: 2005. október. 19. 19:45 Gazdaság

Házmesterkedők

Megszabadult a világörökség részét képező lerobbant palotáitól a budapesti Terézváros önkormányzata. Az értékesítés olykor pályáztatás nélkül folyt, de születtek csereüzletek is, mint legutóbb a CD Hungary Rt.-vel, amit a kerületi ellenzék és a lakók is kifogásolnak.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek írt panaszos levelet az Andrássy út 52. szám alatti ház egyik lakója, mert a VI. kerületi önkormányzat a feje fölött elcserélte az épületet a főképpen exkluzív budai diplomataingatlanokat tulajdonló CD Hungary Rt.-vel. A lakó a cserét főleg azért sérelmezi, mert saját lakását ő is megvásárolta volna az önkormányzattól, mégpedig a helyi szabályzat szerinti kedvezményes áron, ám erre nem kapott lehetőséget. Ezenkívül valamiféle mutyit is sejt a tranzakció hátterében, s a csere valóban kissé szokatlan volt: az Andrássy út 52. és 8. szám alatti, együttesen közel 6 ezer négyzetméteres műemlék ingatlanokért az önkormányzat mindössze egy Tárogató úti kétlakásos házat, egy Lendvay utcai épület félemeletét és 57 millió forint készpénzt kapott a CD Hungary leányvállalatától, a CD Comission Kft.-től. A cserepartner továbbá azt is vállalta, hogy az egykor elegáns, mostanra viszont lepusz-tult ingatlanokat a műemlékvédelmi előírások szerint helyreállítja.

"Senkit nem akarunk kilakoltatni, minden bérlővel megállapodunk" - szögezte le a HVG érdeklődésére Szigeti Zsolt, a CD Hungary Rt. vezérigazgatója. Az Andrássy úton terjeszkedő cég - amelyet 2001-ben az OPT Bank-csoport vásárolt meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től, majd eladta a vételre gründolt Szinva 2001 Rt.-nek (HVG, 2002. november 30.) - egyébként résztulajdonosa a 21. és 24. számú ingatlanoknak is. Idén nyáron pedig mintegy 100 millió forintért megszerezte a Terror Háza mellett a 62. számú, felújított, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában álló műemlék épület 2016-ig szóló bérleti jogát. E jogot eredetileg még 2001-ben a Magyar Ingatlanszövetség alelnöki és a Közép-európai Egye-tem (CEU) igazgatói tisztét is betöltő ingatlanvállalkozó, Gerő Péter családi érdekeltségébe tartozó APK-Konferenciaközpont Kft. kapta meg, amely helyreállította a 2 ezer négyzetméteres épületet, cserébe pedig a piaci árnál jóval alacsonyabb - a HVG információi szerint négyzetméte-renként havi 11 eurós - bérleti díjat fizet az MTA-nak. A CD Hungary a közelmúltban Gerő cégét vásárolta meg. A terézvá-rosi ellenzék szerint a házak eladása és elcserélése helyett az önkormányzatnak is az MTA-éhoz hasonló üzletfilozófiát kellett volna követnie, vagyis azt szorgalmaznia, hogy a bérlő a felújítási költséget vállalja magára.

"Az 52. és a 8. szám alatti épület cseréje egy 2002 óta tartó, törvénytelen tranzakciósorozat záróakkordja, amellyel a szocialista vezetésű Terézváros többnyire az ingatlanpiac névtelen, olykor homályos, gyakran változó tulajdonosi hátterű vállalkozásainak kótyavetyélte el az Andrássy úti műemlék házak sorát, milliárdos veszteséget okozva ezzel" - állította a HVG-nek Gyenge Zsolt, a helyi Fidesz-frakció vezetője. Ráadásul valamennyi épületet pályázat nélkül adta vagy cserélte el az önkormányzat - fűzte hozzá -, így esély sem volt rá, hogy a bérlők vagy más érdeklődők versenybe szálljanak a világörökség részének nyilvánított sugárutat szegélyező ingatlanokért. Holott az önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete 200 millió forintos értékhatár fölött kötelezővé tette pályázat kiírását, ám ettől a képviselő-testület "meghatározott esetekben" eltekinthetett - s a műemlék házak esetében ezt meg is tette.

A pályáztatás mellőzésébe az önkormányzat gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) is belekötött, idén februárban közzétett jelentésében az efféle kivételezést tiltó államháztartási törvény (áht) megsértését róva fel. Az ÁSZ erre két - konkrétan meg nem nevezett, de beazonosítható - Andrássy úti példát is felhozott: a 19. és a 23. szám alatti házak 2004 eleji eladását 280, illetve 445 millió forintért a 2003-ban 3 millió forintos törzstőkével alakult, az üzlet megkötése után spanyol kézbe került Leuven Kft.-nek. "Az Andrássy úti műemlék házakon mindenképpen túl kellett ad-nunk, mert nincsenek milliárdjaink a felújításukra" - érvelt Fürst György szocialista alpolgármester. Márpedig a felújí-tás az önkormányzat kötelessége.

A terézvárosi önkormányzat - amint ezt az 1991-ben az állami vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról alkotott törvény előírta - a kilencvenes évek elején azzal a feltétellel kapta meg e házak tulajdonjogát a Fővárosi Vagyonátadó Bizottságtól, hogy tíz éven belül felújítja őket, ez a határidő pedig lejárt. "A pályáztatással csak az időt húztuk volna. Többnyire strómanok jelentkeznek, akik később visszalépnek az üzlettől. Végül nem kaptunk volna többet annál a 3-4 milliárd forintnál, mint amennyi 2002 vége óta versenyeztetés nélkül is befolyt" - indokolta a laza értékesítési stratégiát Fürst. Ez az összeg egyébként mintegy harmada annak a bevételnek, amelyre az elmúlt három évben az önkormányzat ingatlanok eladásából szert tett. Fürst szerint a kerület vezetésének részben ezzel sikerült rendbe tennie az önkormányzat évi 13-14 milliárd forintos költségvetését.

A tavalyi év végén az önkormányzat kasszájában majdnem 1 milliárd forintnyi pénz maradt meg, tartozásaik összege pedig mindössze 400 millió forint - büszkélkedett az alpolgármester a HVG-nek. 2001 végén még közel 1 milliárd forintnyi tartozása volt az akkoriban jobboldali irányítású Terézvárosnak.

A kerületi vezetés ellen lázadozó jobboldali városatyák maguk is megvették volna 150 millió forintért az Andrássy út 47. szám alatti palotát, ám erre 2004 végén nem ők, hanem a néhány hónappal korábban 3 millió forinttal bejegyzett, belga érdekeltségű Ennet Ingatlanfejlesztő Kft. kapott lehetőséget. "A Liszt Ferenc tér sarkán álló ház milliárdos érték, művi hisztéria csupán az önkormányzat állítása, hogy lerobbant állapotban van" - fakadt ki a HVG-nek Jaczkovics László ügyvéd, aki az egyik bérlőt, a magyar magánemberek tulajdonában lévő Oktogon Vendéglátó Kft.-t képviseli, amely szintén megvásárolta volna a házat. Ajánlatára azonban az önkormány-zat nem reagált, ezért az Oktogon pert indított az adásvételi szerződés megsemmisítéséért. Az ellenzék szakértői szintén milliárdos értéknek tartják a 3. szám alatti, a Postamúzeumnak is helyet adó palotát, amelyet 2004 nyarán a csak az ügylet megkötése után bejegyzett, 3 milliós törzstőkéjű A3 Express Kft. kapott meg, mindössze 328 millió forintért.

Az ÁSZ által kifogásolt, még az előző, fideszes vezetés idején elfogadott vagyonrendeletet az önkormányzat az idén mindenesetre az áht-hoz igazította. Utóbbi 2005-től megtiltotta, hogy az önkormányzatok maguk szabják meg a versenyeztetésmentesség összeghatárát, így a mindenkori költségvetési törvényben szereplő limitet, az idén például 20 millió forintot kell figyelembe venniük. Csakhogy a csereügyletek - legalábbis Terézváros vezetőinek értelmezése szerint - továbbra is kivételnek tekinthetők. "Nyilvánvaló, hogy a 8. és az 52. számú ház cseréje nem más, mint színlelt adásvétel, annál is inkább, mert a CD Comission vállalta a felajánlott csereingatlanok későbbi visszavásárlását" - háborgott Gyenge. Fürst szerint viszont a csereingatlanokért szedhető bérleti díjak jóval nagyobbak, mint amit a lakók fizetnek az önkormányzatnak, hiszen ez utóbbi havonta s négyzetméterenként maximum 68 forint.

Ugyanezért tartja jó üzletnek az alpolgármester az Andrássy út 20. és 21. szám alatti épületek cseréjét is. A Dalszínház utca sarkán álló 20. számú épület ezer négyzetméteres részét tavaly a korábban szocialista színekben politizáló édesapja révén e párthoz közel állónak mondott Kóczé Zoltán vállalkozó érdekeltségében álló K. Z. M. Kereskedelmi Kft. szerezte meg, amelyért cserébe mindössze 290 négyzetméternyi üzlethelyiséget adott a Kossuth Lajos utcában. Igaz, idén május végéig vállalta a homlokzat rendbetételét, s azt meg is tette. A 21. számú ház - amelyben egy csillárboltként használt üzlethelyiség a CD Hungary Rt.-é - új tulajdonosa pedig tavaly óta a 3 millió forintos törzstőkéjű, a Marshall-szigeteken bejegyzett offshore Amelus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely 295 millió forinttal és egy Andrássy út 4. szám alat-ti, 400 négyzetméteres, jelenleg fürdőszoba-szaküzletként funkcionáló helyiséggel fizetett.

Ebbe az épület bérlői nem nyugodtak bele, s az általuk alapított Andrássy 21 Lakóközösségi Egyesület több polgári pert indított, így azok lejártáig sem az Amelus tulajdonszerzése, sem az őt finanszírozó HVB Bank Rt. jelzálogjoga nem tekinthető véglegesnek. Erdélyi Mihály, az egyesület elnöke a HVG érdeklődésére kijelentette: a lakók képesek lettek volna felújítani a házat, amire az üzlethelyiségek bérbeadásából és a tetőtér értékesítéséből szereztek volna pénzt. Ám a városvezetés nem foglalkozott az elképzeléseikkel - amit azért tehetett meg, mert a lakástörvény szerint műemlékre nem érvényes az önkormányzati lakásokat határozatlan ideig bérlők vételi joga.

"A lakók előbb-utóbb megegyeznek az új tulajdonosokkal, és elhagyják a házakat" - jósolta Fürst, aki szerint az önkor-mányzat akkor járt volna a legrosszabbul, ha nekik adja el a lakásokat, hiszen azokat a helyi szabályozás szerint a forgalmi érték 15 százalékáért, 35 éves részletfizetéssel lehet megvásárolni. Vételi jogának negligálását a 19. számú ház egyik lakója még az állampolgári jogok országgyűlési biztosánál is sérelmezte, ám hiába. Lenkovics Barnabás júniusban postázott állásfoglalása szerint nem ütközik az alaptörvénybe, ha az állam a lakók vételi jogának csorbításával védelmezi a műemlékeket, már csak azért sem, mert az önkormányzati lakások megvásárlása nem alkotmányos alapjog. Az ombudsman ugyanakkor azt is leszögezte: a tartós bérleti jog szinte a tulajdonjoggal egyenértékű védelmet érdemel, ezért az önkormányzat felelőssége, hogy a lakók kellő kártalanítást kapjanak, ha az új tulajdonos netán felmondaná a bérleti szerződéseket.

GYENIS ÁGNES

Itthon Bábel Vilmos 2025. január. 10. 13:00

Fidesz–Mi Hazánk-meccs lett a tolnai időköziből – riport a körzetből, ahol a Tisza nem indított jelöltet

A Mi Hazánk futhat be második helyre a Fidesz jelöltje mögött az időközi választáson Tolna megyében, amelyet Potápi Árpád halála miatt tartanak a hétvégén. A baráti polgármesterektől állítólag 60 százalékos Fidesz-győzelmet várnak el, a dombóvári Tisza-szimpatizánsok pedig rájöttek, hogyan lehet annak ellenére izgalmas a vasárnapi választás, hogy a Tisza nem indított jelöltet. Riport Tolnából.