Októberben kerülhet a kormány elé az a több mint kétszáz oldalas tervezet, amely körülbelül száz paragrafusban módosítaná az uniós csatlakozás óta hatályban lévő közbeszerzési törvényt. A változtatásokra két, jövő év január 31-éig átveendő európai uniós irányelv és a hatályos jogszabály tanulságai miatt volt szükség - áll az elképzelés indoklásában.

A jogszabály új intézményeket honosítana meg. Ezek egyike a versenypárbeszéd, amelynek lényege, hogy ha a megrendelő nem ismeri pontosan a megrendelt áru vagy szolgáltatás piacát, első körben konzultációra hívhatja az ajánlattevőket, majd az így begyűjtött információk alapján írhatja ki a pályázatot. A versenypárbeszédet a tervezet szerint csak az úgynevezett klasszikus ajánlatkérők, azaz az állami és közigazgatási szervek alkalmazhatnák, holott "az eljárás nagyon hasznos, jó lenne kiterjeszteni a közüzemi szektorra is" - javasolja Veszelka Tamás, az egyik vezető közbeszerzési tanácsadó cég, a Winsdom Rt. vezérigazgatója. A versenypárbeszédnek azonban hátrányai is lehetnek: minél átláthatóbb ugyanis a piac, annál könnyebb kartellezni. "Félő, hogy a pályáztatók összecsődítik egy ötletbörzére a tender valamennyi résztvevőjét, jó alkalmat kínálva ezzel az összejátszásra" - hívja fel a figyelmet egy veszélyre Morvayné Vígh Katalin, aki a Gazdasági Versenyhivatalt képviseli a Közbeszerzések Tanácsában.

Egyértelműen pozitívan fogadja azonban a szakma a másik új módszert, az elektronikus árverést, amelyet 2007-től vezetnének be, és körülbelül 10-15 nappal csökkenthetné a közbeszerzési eljárások hosszát.

HVG

A jelenlegi szabályozás szerint a pályázatokhoz szükséges igazolásokat csak eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatban adhatják be a cégek, ami megdrágítja a tenderen való részvételt. Különösen a kisebb vállalatok számára lehet öröm, hogy a nemzeti értékhatáron belül és az egyszerű eljárásokban a pályázók másolatban is benyújthatják majd az iratokat. A projekttől és a kiírótól függően 150 ezer és 6 millió euró között szóródó közösségi értékhatárt elérő tendereken azonban ragaszkodhat a kiíró a hitelesített kópiákhoz. Az egyszerű közbeszerzési eljárások értékhatára áruk és szolgáltatások beszerzésekor a jelenlegi 2 millió forintról 8 millióra, építési beruházások esetén 10 millió forintról 15 millió forintra emelkedhet.

Az ingatlanbeszerzések is kikerülhetnek a törvény hatálya alól. A szigorúbb változat szerint csak bizonyos esetekben - például a kisajátítást megelőző ingatlanvételnél és ingatlanok cseréjénél, vagy amikor az ingatlant csak versenytárgyalás útján lehet átruházni - mellőzhető a közbeszerzési eljárás. A liberálisabb változat szerint az ajánlatkérő szabadon dönthet arról, kiírja-e a tendert, vagy a nélkül köt szerződést, ám a megkötött kontraktus közpénzfelhasználás szempontjából lényeges elemeit nyilvánosságra kell majd hozni.