Könnyen lehet, hogy már a következő kormányzati ciklusra marad a Malév Rt. privatizációja, valahogy úgy, ahogy a Dunaferr Dunai Vasmű Rt.-vel történt. Az Orbán-kormány az utóbbi csődtömegét hagyta, a Gyurcsány-kormány pedig a légiforgalmi társaságét testálja az utódjára. Múlt pénteken ugyanis - immár harmadik nekifutásra - fiaskóval zárult a Malév magánosítása, miután az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) a tárgyalásos privatizációs eljárást a 99,95 százalékos részvénycsomag "eladásáról szóló döntés nélkül" zárta le. Bár Mészáros Tamás ÁPV-elnök és Veres János pénzügyminiszter egymásra licitálva bizonygatták, hogy továbbra is létkérdés a privatizáció, de mint kiderült, novembernél előbb semmiképp nem hirdetik meg eladásra a céget. A ciklus végére hagyott kísérletekből pedig rendszerint nem lesz semmi. Ez történt 1998-ban, szintén a Malévval, holott a kérő a British Airways volt - ám a döntést akkor is a következő kormányra hagyták.

Az eladás meghiúsulását Mészáros hivatalosan azzal indokolta, hogy a mindössze két értékelhető ajánlat - az Airbridge Rt.-é, illetve az ASBK Kft.-é - egyike sem szolgálja a privatizációs eljárás "összetett célkitűzéseit", azaz nem felelt meg teljes mértékben az ÁPV által elvárt üzleti, szakmai, foglalkoztatási és biztonsági szempontoknak. Arról már szó sem esett, hogy az ÁPV egy hónappal ezelőtt az orosz hátterű Airbridge Rt. ajánlata mellett kötelezte el magát, mert megnyugtatóbbnak értékelte annak bankgaranciáit (HVG, 2005. augusztus 6.). Bár ennek szellemében csak vele tárgyalt, a halasztás mellett mégis azzal érvelt, hogy a két ajánlat üzleti tartalma közel azonos volt: 150 millió, illetve 1 milliárd forintos vételár, 4 milliárd, illetve 9 milliárd forintos tőkeemelés, valamint a 32 milliárdos összadósság-állományból egy éven belül 13 milliárdnak az előtörlesztése. Az eleve vesztesnek látszó ASBK felháborítónak is tartja, hogy míg az Airbridge 1 milliárdra módosíthatta vételi ajánlatát, ő nem kapott változtatási lehetőséget. Lapzártánkkor egyébként mindkét pályázó azt vizsgálta, miként vehetne jogi elégtételt az ÁPV eljárása miatt.

A konkrét ajánlatoknál azonban többet nyomott a latban a hetek óta tartó politikai vihar: a Fidesz-MPSZ össztüzet zúdított a Malév-privatizációra, annak felfüggesztését és a pályázati részletek nyilvánosságra hozását követelve. Ezt a helyzetet maga Veres is elismerte egyik hétfői televíziós nyilatkozatában, amikor arra hivatkozott, hogy az ügy "túlzott mértékben a politika kereszttüzébe" került, és "valakik" azzal riogattak, hogy "az oroszok már a spájzban vannak". A találgatásokra a pályázó konzorciumok feltételezett kormánypárti politikai kapcsolatai is (HVG, 2005. augusztus 6.) lehetőséget kínáltak.

Bármi motiválta is az ÁPV döntését, annyi biztos, hogy a tavaszi vagyonfelértékelés után (HVG, 2005. március 26.) most újabb manőver szükségeltetik a légitársaság tőkehelyzetének rendbetételére. A tavaly 2,6 millió utast szállító, 120 milliárd forint árbevétel mellett 4,9 milliárd forint veszteséget összehozott cég szénája ugyanis az idén sem áll sokkal jobban. Konkrét számokat azonban erről nem közöltek a Malévnál - sőt honlapjukon még a 2004-es mérlegbeszámoló sem szerepel -, csupán azzal büszkélkedtek, hogy júliusban a versenytársakat is megszégyenítő, 80 százalék feletti telítettséggel járnak a gépeik. A cég korábban 100 millió forintos nyereséggel számolt az idei év végére, amihez egyszeri bevétel, az üzemanyag-üzletág eladása segítené hozzá. E nélkül - kalkulálnak a bennfentesek - az idén 3 milliárd forinttal kellene a saját tőkét a törvényben megadott szintre feltornázni.

Az EU-konform állami tőkeinjekcióra - amit az unió csak szigorú feltételek mellett enged meg - szellemes megoldást agyalt ki az ÁPV: a Malév 8 milliárd forint körüli értékűre becsült üzemanyag-üzletágát eladja a Budapest Airport Rt.-nek (BA). Ezzel egyrészt letudja a reptér-üzemeltetővel szemben fennálló, mintegy 4,3 milliárd forint adósságát, másrészt eleget tesz tőkepótlási kötelezettségének is. Habár ettől hosszú távon nem oldódik meg a 32 milliárd forint adósságot maga előtt görgető, alultőkésített társaság helyzete, az évi 400 millió forintot hozó "profitcenter" eladásával némi időt nyer.

A botrányosra sikeredett Malév-végjátékot elhomályosította ugyanakkor a másik bejelentés: minden idők legnagyobb bevételét hozhatja a ferihegyi repülőteret üzemeltető BA 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részesedésének eladása, amivel a befektető 75 évre nyeri el az üzemeltetés jogát. A kilenc ajánlat közül a legkisebb, 202 milliárd forintos is a duplája az ÁPV által eredetileg várt summának, a legmagasabb, 390 milliárdos pedig egyenesen privatizációs rekordot jelentene. Szakértők úgy vélik, akár a 400-600 milliárd forintos sávba is felsrófolhatja az árat a végső ajánlattételnél a ringben maradt öt versenyző. Közülük hárman klasszikus reptér-üzemeltetők: ilyen három londoni légikikötőjével a BAA International Holdings Ltd., a frankfurti és a frankfurt-hahn-i repülőteret működtető Fraport AG, amely a Deutsche Bank AG-val alkot konzorciumot, illetve a Copenhagen Airports. Inkább építőipari nagyágyúnak számít a Hochtief Airport GmbH, amely a Hochtief Airport Capital GmbH-val indult együtt, de a többi között a düsseldorfi, a hamburgi és az athéni légikikötőket is üzemelteti. Az ausztrál Macquarie-csoportot pedig elsősorban pénzügyi befektetőnek tartják, bár portfóliójában szintén akad repülőtér is, mint például a római, a brüsszeli és a sidneyi.

Az egyetlen magyar érdekeltségű pályázó, a TriGránit-Mol-OTP alkotta konzorcium - amely a velencei reptérrel állt össze - máris elvérzett, árajánlata az alsó sávba esett. A pályázaton a vételre kínált ár egyébként a döntő szempont, ezt az elbíráláskor 70 százalékban veszi majd figyelembe az ÁPV, s az összeg a november 2-ai végső ajánlattételkor már csak felfelé módosítható - elkerülendő a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. eladásakor kitört botrányt (HVG, 2004. november 27.). Az esztelen licittől óva intenek szakértők, akik szerint - még ha tavaly fénysebességgel, 30 százalékkal nőtt is a BA utasforgalma, és 30 milliárd forintos árbevétel mellett 10 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el - a túl magas vételár megkérdőjelezheti az üzleti tervek részeként ígért és a legfőbb privatizációs motívumként említett fejlesztések megvalósítását.

A befektetőket egyáltalán nem zavarja, az állam számára azonban ronthatja a végső szaldót, hogy a korábbi üzemeltető, a Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő Kft. kanadai társtulajdonosa, az ADC - amely a Ferihegy 2/B terminált felépítette, és ennek fejében 1997-ben 12 éves üzemeltetési joghoz jutott a Horn-kormány idején - 30 milliárd forint kártérítést követel a magyar államtól a washingtoni választottbíróság előtt. Az üzemeltetési jogtól a céget egy, a Fidesz-kormány alatt kelt közlekedési miniszteri rendelet fosztotta meg (HVG, 2002. január 12.), s a kft tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az ominózus jogszabályt nyilvánítsa alaptörvénybe ütközőnek.

Nemcsak a Malév privatizációját fújta le az ÁPV, hanem a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. maradék 11,8 százalékos állami tulajdonú részvényeinek idei eladását is. A HVG értesülése szerint a kormány a korábban is politikai vihart kavart ügylettel nem akar újabb magas labdát adni a nagyobbik ellenzéki pártnak. Egyébként is könnyű szívvel mondhatott le a Mol-papírok piacra dobásáról, hiszen a BA értékesítéséből várható rekordbevétel kárpótolhatja a Mol-pakett-eladásból remélt tízmilliárdok kieséséért.

Az immár reménytelenül választási kampányba fordult privatizációs ügyek taglalása között "gyanússá" vált a nyáron létrehozott Mahart-utódcég, a csepeli szabadkikötő 75 éves üzemeltetési jogát megkapott Budapesti Logisztikai Rt. 99 százalékos részesedésére kiírt pályázat visszavonása is. Noha a döntést az ÁPV szerint kizárólag szakmai megfontolások indokolták: a három pályázatból a két német érdekeltségű ajánlat érvénytelen volt, a harmadik, az ÁTI Depo Közraktározási Rt. ajánlatában nem volt ugyan hiba, de az ÁPV szerint egyetlen pályázót nem lehet versenyeztetni...

Furcsa malőr hátráltatja ugyanakkor a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagjának értékesítését. A HVG értesülése szerint az ÁPV és a Pénzügyminisztérium nem tudott dűlőre jutni a kormány szándékának értelmezését illetően, miszerint szakmai vagy pénzügyi befektetőnek szánják-e a pénzintézetet, ezért egyelőre inkább a tranzakció elhalasztásáról döntöttek.