Ausztriában szinte lehetetlen éjszakai munkára osztrák henteseket találni, a hatalmas húsok szétdarabolása nem vonzza őket a mészárszékekhez. Ezért a területileg illetékes osztrák munkaügyi hivatal hajlandó foglalkoztatási engedélyt kiadni magyar és szlovák jelentkezőknek, így a szigorúan szakmai csoportok szerint meghatározott foglalkoztatási keretet legálisan ki lehet tölteni vendégmunkásokkal. Ezt a lehetőséget ragadta meg a gerasdorfi székhelyű Team Fleisch-Zerlegungs GmbH, sőt még egyet csavart is rajta. A felvett henteseket nem ő maga foglalkoztatta, hanem kikölcsönözte neves húsipari cégeknek, így a Radatznak és leányvállalatának, a Stastniknak - mindkettő Wien-Liesingben található -, valamint a Steirerfleischnek és a mülzbachi Greisingernek. A csúcsidőkben 105 hentesmester darabolta a marha- és sertéshúsokat. Az üzlet felfutása még nagyobb haszon szerzésére sarkallta a tulajdonosként Noemi Neumüllert, székhelyeként a burgenlandi Kittseet feltüntető céget, s közel ugyanekkora számban kezdett foglalkoztatni magyarországi, szlovákiai henteseket - alvállalkozókként is.

Ez a kibúvó az uniós csatlakozás "terméke". A belépés ugyanis nem sokat enyhített több régi tagország - elsősorban Ausztria és Németország - foglalkoztatási szigorán. Mivel azonban a korlátozás az önálló, egyszemélyes vállalkozásokra nem vonatkozik, az a gyakorlat alakult ki, hogy a külföldi "munkavállaló" vállalkozási igazolványt vált ki Ausztriában, kér hozzá egy adószámot, s már el is helyezkedik. Formálisan odahaza van vállalata, adót is a saját hazájában fizet, "szolgáltatási díját" pedig osztrák munkáltatója olyan alacsonyan szabja meg, ahogyan a külföldinek még éppen megéri elvállalni a "megrendelést". Ezeket az önálló, egyszemélyes "vállalkozásokat" több területen is rendszeresen foglalkoztatják, a szupermarketekben például a polcok feltöltésére. De még hatalmas forgalmú számítógépes cégek is működnek úgy, hogy csupán egy szűk magot alkalmaznak rendszeresen, s köréje gyűjtik a kényszervállalkozókat. Az utóbbiak ugyanazt a munkát végzik, mint a státusosak, csak éppen kimaradnak a fizetett szabadság, a munkanélküli-támogatás, a táppénz áldásaiból, illetve a vállalati - például étkezési - kedvezményekből. Az ily módon alkalmazottak száma egyetlen év alatt 100 ezer fővel nőtt, ami az osztrák szakszervezeti szövetség tiltakozását is kiváltotta.

Az osztrák pénzügyminisztérium viszont egyelőre csupán a kelet-európai munkavállalók ügyével igyekszik foglalkozni. A minisztérium adatai szerint a feketemunka ellen küzdő KIAB (Kontrollorgane zur Bekämpfung der illegalen Beschäftigung) tavaly 23 ezer esetben végzett ellenőrzést, és 6204 szabálytalanul foglalkoztatott külföldire bukkant. Karl-Heinz Grasser miniszter bejelentette: a jövőben nem csupán a razziák számát sűrítik, hanem behívják az adóhivatalba azokat a gyanúba vett személyeket, akik adószámért folyamodnak, hogy kiderítsék, vajon nem látszatvállalkozók-e. Az osztrák gazdasági kamara főtitkára, Reinhold Mitterlehner szerint 8-10 ezer új EU-tagországbeli állampolgár dolgozik így Ausztriában, mindenekelőtt lengyelek, akiket odahaza szerveznek be vendégmunkára a nekik legalitást ígérő cégek.

Visszatérve a Team Fleischre, a vállalkozás csak mímelte a saját üzemet: egy kis helyiségben néhány henteskést és lánckötényt helyezett el, hogy ne csupán munkaközvetítőnek tűnjön. Az általa alkalmazott önálló vállalkozók nagy száma azonban felkeltette a tartományi adóhivatal, valamint a betegpénztár figyelmét. Az illetékesek megállapították az adó- és társadalombiztosítási (tb) csalás tényét, s több százezer eurós hátralékot és büntetést szabtak ki a cégre. A Team Fleisch - amely mögött igazi tulajdonosként a cégpapírokon feltüntetett asszony férjét gyanítják - jobbnak látta csődbe menekíteni magát a követelések elől. De még mielőtt a csődeljárási kérelmét beadta volna, a céget megszűntnek nyilvánította. Ám a zárást azonnali nyitás követte, a Team Fleisch helyén már másnap N. Fleischzerlegung néven új vállalkozás kezdte meg működését. Nem változott a kedélytelen helyiség berendezése, sőt az új tulajdonos is a korábbi kittseei címet adta meg a társaság telephelyének. A gyorsaság azonban nem tűnik kifizetődőnek, a jelenlegi csődeljárási perben az új vállalkozást a régi jogutódának tekintik, s rá akarják terhelni az adósságokat. Az új cég egyelőre nem áll le vitatkozni, sőt ugyanúgy halmozza a tb- és adótartozásait, mint vitatott elődje.

A tekintélyes húsfeldolgozók pedig mossák kezeiket: ők szabályos lízingszerződést kötöttek a hentesekre, a rendellenességekből nem vettek észre semmit. Volt cég, amely a botrány kirobbanása után megszakította üzleti kapcsolatát a kölcsönzővel, de olyan is, amely inkább a sajtóval. A Radatz-Stastnik kombinát a jól ismert hárítási módszert alkalmazta a HVG-vel szemben: az ügyben kizárólag a tulajdonos, Franz Radatz nyilatkozhat, hozzá csakis elektronikus levélben lehet fordulni, amire viszont nincs válasz. A hentesek szintén hallgatnak, nem kívánják megszólalásukkal a lehetőségeiket rontani.

A burgenlandi gazdasági kamara illetékese, Ildiko Scharrelbauer a HVG-nek elmondta, hogy a jogi kiskapu, a látszatönálló vállalkozás csak akkor felel meg a formális előírásoknak, ha a külföldi munkavállaló mögött odahaza valóban s igazolhatóan saját vállalkozás áll. Erről a feltételről sok esetben maga az alkalmazott sem tud - például azért, mert nem beszél németül -, holott aláíratnak vele egy olyan szerződést, amelyben kijelenti, hogy szülőhazájában van vállalkozása. Így jártak a bécsi bejegyzésű reklámújság-terjesztő cég, a Gesellschaft für Werbemittelverteilung GmbH magyar alkalmazottai is, akik 400 eurós havi összegért hordják ki osztrák lakásokba a reklámokat. Ám ők sem mernek a nyilvánosság elé lépni, amióta tudatosult bennük, mit írtak alá...

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS